Vissza kell szolgáltatnia a múmiát rejtő kínai Buddha-szobrot a holland műgyűjtőnek

A Buddha-szobor körüli jogvita egy 2015-ben, Budapesten megrendezett kiállítás alkalmával pattant ki. A fucsieni Jangcsun és Tungpu falvak lakói közül ugyanis valaki felfigyelt a kiállításon bemutatott szoborra, amely arról híres, hogy egy mumifikált testet rejt. A két falu tulajdonában álló Szanming templomból 1995-ben loptak el egy több mint ezer éve ott őrzött Buddha-szobrot, belsejében egy kínai szerzetes múmiájával.

Miután a fucsieniek a budapesti Természettudományi Múzeum kiállítása kapcsán gyanút fogtak, a holland tulajdonos sietve, idő előtt hazaszállíttatta a szobrot.

A fucsieni falvak lakói egy amszterdami bíróságon nyújtottak be keresetet a Buddha-szobor visszaszolgáltatását követelve, ám a bíróság azt 2018 decemberében elutasította, arra hivatkozva, hogy a két faluközösség nem jogi személy, a holland műgyűjtő ráadásul tagadta, hogy lopott műkincsről lenne szó.

Van Overeem akkor azt is állította, hogy a szobor már egy másik műgyűjtőhöz került, akinek a kiléte nem ismert. Ennek azonban ellentmondott egy tavaly januárban tett nyilatkozattal, miszerint hajlandó tárgyalni a szobor visszaadásáról.

A fucsieni bíróság pénteki határozata szerint van Overeemnek 30 napon belül vissza kell szolgáltatnia a szobrot a felperesnek, vagyis a két falu bizottságának. Az ítélet a szobrot közös tulajdonban lévő műkincsként határozta meg, amelyet a falvak lakói generációról generációra örököltek. A bíróság emellett úgy határozott, hogy a két falu bizottságainak jogukban áll keresetet benyújtani a szobor jogszerűtlen birtokosa ellen a faluközösségek nevében.

A pert még 2015-ben indították el van Overeemmel szemben, és az eljárás során két nyilvános meghallgatást tartottak 2018-ban.

A vitatott Buddha-szobor egy helybéli férfi, Csang-kung Cu-si testét őrzi, aki huszonévesen vált szerzetessé, és nagy tisztelet övezte, amiért embereket gyógyított és terjesztette a buddhista tanokat. A szerzetes 37 éves korában halt meg, mumifikált holttestét pedig a helyiek a Szung-dinasztia (960-1279) idején ágyazták a szoborba, majd évszázadokon át imádkoztak hozzá a jangcsuni szentélyben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése