Vadnyugat, vadmacskák, veszélyes bankolás: a magánpénzek virágkora

Több vadmacska, mint ember

A „vadmacska-bankolás” kifejezés állítólag az 1830-as években született meg Michiganben, ahol a bankárok olyan távoli területeken hoztak létre bankokat, ahol több vadmacskát lehetett látni, mint embert. A messzi helyszínek kiválasztásának az volt a célja, hogy a bankjegyeket ne lehessen könnyedén visszaváltani.

Mások szerint a kifejezés egy korai banktól származik, amelynek valutáján egy macska képe volt látható. Mindenesetre az elnevezést 1838-ra minden olyan vállalkozásra alkalmazták, amelyet megalapozatlannak vagy veszélyesnek tekintettek, amikor pedig egy bankra vonatkozott, akkor annak instabilitását és a bedőlésre való nagy esélyét jelölte.

E banki tevékenység egyik előfutára Andrew Dexter Jr. bostoni üzletember volt, aki Új-Angliában az 1800-as évtized közepén több távoli bankban is érdekeltséget szerzett. Rendkívül sokat kölcsönzött a bankoktól, és újonnan kibocsátott, valós fedezetet nélkülöző bankjegyekkel árasztotta el Boston városát, amíg le nem bukott. Ekkor kénytelen volt Kanadába menekülni.

A vadmacska-bankolás fénykorában e tevékenység a michigani demokraták körében virágzott a leginkább, akik az állami monopólium helyett a szabad bankokat részesítették előnyben. Földtulajdonosok és egyéb vállalkozók összesen 49 bankot hoztak létre a frissen, 1837-ben megalakult tagállamban.

Az 1837 és 1866 között tartó időszakban magánbankok, közintézmények, vasút- és építési vállalatok, boltok, éttermek, egyházak és magánszemélyek összesen mintegy nyolcezerféle különböző pénzt hoztak forgalomba. Nem volt rizikó nélküli ez a pénzügyi rendszer. Ha ugyanis az adott kibocsátó tönkrement, bezárt, vagy egyszerűen felszívódott, akkor az általa kibocsátott pénz értéktelenné vált.

A szabad banki korszak egybeesett a vasúti spekulációk első szakaszával. A bankok nemcsak a vasutakat szponzorálták, hanem a vasúttársaságok is beléptek a banki üzletágba, hogy finanszírozzák kiadásaikat. Noha a vasút valóban épült, elég sok látványos kudarc szegélyezte a közlekedési ágazat és a bankszféra összeölelkezését. Sok vasúttársaság hagyott maga után bedőlt bankokat, elértéktelenedett pénzeket és befejezetlen pályaszakaszokat.

Nem minden bank vállalt kockázatos ügyleteket, de a feltételeknek nehéz volt megfelelni, és bármilyen válság, háború azonnal rámutatott a rendszer törékenységére. A vadmacska-bankok nem mentesültek teljesen a törvények alól, csak a szövetségi szabályozás nem vonatkozott rájuk. Az amerikai bankoknak aranytartalékkal és értékpapírokkal kellett rendelkezniük. Ellenőrzésükhöz azonban nem volt meg a kellő erőforrás.

Az amerikai „szabad világnak” az 1863-as Nemzeti Bank Törvény vetett véget, 1914-ben pedig létrehozták a központi jegybankot. Más országokban is jellemző volt, hogy különféle jogi és gazdasági szabályozásokkal vetettek véget a magán és az állami szektor versengésének és biztosították a központi bankoknak a pénzkibocsátás kizárólagos jogát. A szabad bankok pénzkibocsátó tevékenysége a gazdaságtörténészek szerint inkább színes érdekesség a banktörténetben, mintsem fontos epizód, ugyanis a magánpénzt kibocsájtó intézmények száma meglehetősen alacsony volt ahhoz, hogy nagy hatással legyen a pénzforgalomra. 

Te tudod, hogy valójában mi a pénz? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között?Miért nagy a kockázat, ha az állam a semmiből pénzt teremt? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

1. Régre visszanyúló előzmények
2. Több vadmacska, mint ember

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók