Váratlan események sorának köszönhetően került a trónra II. Erzsébet

2024. szeptember 8. 20:20 Múlt-kor

Korábban

Esküvő jegyrendszerben, koronázás a televízióban

E nehézségekről egy rövid időre el tudta terelni a figyelmet a hercegnő esküvője. Erzsébet gyermekkorában csupán néhányszor találkozott a nála öt évvel idősebb Görögországi Fülöppel, aki több ágon is rokona volt (mindketten ükunokái voltak Viktória királynőnek).

A hercegnő 1939-ben, 13 évesen egy édesapjával a dartmouthi haditengerészeti akadémián tett látogatás után jelentette ki, hogy beleszeretett Fülöpbe, akivel innentől kezdve leveleztek. Habár a dán–görög herceget az udvarban többen modortalannak tartották, és politikai okokból is sok ellenzője volt a kapcsolatnak Fülöp német származása miatt, Erzsébet hajthatatlan volt.

Miután 1946-ban Fülöp hivatalosan is megkérte a hercegnő kezét VI. Györgytől, 1947. november 20-án a pár összeházasodott a westminsteri apátságban. Az esküvőre meghívott 2500 ember közt nem voltak ott sem Fülöp német rokonai, sem VIII. Eduárd exkirály.

Mivel a jegyrendszer továbbra is érvényben volt, Erzsébet menyasszonyi ruhájához a kormány soron kívül 200 ruházati jegyet bocsátott rendelkezésre. A házassággal Fülöp lemondott minden külföldi címéről, és felvette a brit állampolgárságot, valamint a Mountbatten-Windsor vezetéknevet, továbbá megkapta az Edinburgh hercege címet.

VI. György egészsége egyre inkább a romlás jeleit mutatta a háborút követően, e folyamat 1951-ben felgyorsult. Erzsébet egyre több alkalommal helyettesítette nyilvános szerepléseken, és tudta, hamarosan bekövetkezik az elkerülhetetlen.

1952 elején a hercegnő férjével elindult egy Ausztráliát és Új-Zélandot bejáró körútra, Kenya érintésével. Február 6-án itt kapták meg a szomorú hírt: VI. György elhunyt. Erzsébet már egy fekete gyászruhával és a trónra lépése megerősítéséhez szükséges papírokkal indult útnak, és számított arra, hogy utoljára látta élve édesapját. Az immár királyi pár azonnal visszatért az Egyesült Királyságba.

Erzsébet és Fülöp első gyermeke, Károly herceg 1948. november 14-én született, őt két évvel később követte Anna hercegnő. Két további herceg, András, illetve Eduárd 1960-ban, illetve 1964-ben született.

A koronázásra való készülődéssel esett egybe egy fontos vita: a királyi ház neve, amelyet a továbbiakban használnak. A hagyomány szerint a férj, azaz Fülöp családnevét használták volna, Erzsébet, Mária királyné (Erzsébet nagyanyja, V. György felesége) és Churchill miniszterelnök azonban kitartottak a Windsor név további használata mellett.

A Windsor név megtartását Erzsébet 1952 áprilisában hirdette ki, Fülöp pedig bosszankodva („én vagyok az egyetlen férfi az országban, aki nem adhatja nevét a saját gyermekeinek!”), de elfogadta a döntést.

Az Egyesült Királyság történetének első televízióban közvetített koronázására 1953. június 2-án került sor, szintén a westminsteri apátságban. Erzsébet a későbbiekben is híve maradt az uralkodói imázs modernizálásának, és 1957-től éves karácsonyi beszédét is adta a televízió, amelynek egyre több nézője akadt az országban.

II. Erzsébet királynő koronázási portréja