Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?

Elméletek – ártatlanság és összeesküvés

Szirhánt 1969. április 23-án gázkamra általi halálra ítélték, miután az esküdtszék bűnösnek találta gyilkosság elkövetésében. Két évet ült a halálsoron a híres San Quentin börtönben, mielőtt Kalifornia állam 1972 februárjában törvényen kívül helyezte a halálbüntetést (az állam alkotmányára hivatkozva), amivel az államban minden halálraítélt ítélete életfogytiglani börtönbüntetésre módosult.

Amikor még az év novemberében újra bevezették a halálbüntetést (az állam alkotmányának módosítása után), Szirhánt már nem helyezhették vissza a hatálya alá. A 75 éves férfi jelenleg is a San Diego megyei Richard J. Donovan Büntetés-végrehajtási Intézetben tölti büntetését.

Szirhán saját beszámolója az eseményekről, illetve elmeállapotáról a merénylet idején és után sokszor változott az idők során. Tárgyalásán Izrael ellen foglalt állást, és azt állította, ebbéli meggyőződésében ölte meg Kennedyt. Néhány évvel később már azt mondta, nem is emlékszik arra, hogy megölte volna Kennedyt. Ügyvédje még azt is kijelentette, Szirhán „agymosáson” mehetett keresztül.

1980-ban Szirhán azt állította, hogy bár kétségtelen, hogy a hatnapos háború évfordulója fontos szerepet játszott dühében, egyúttal nagyon részeg is volt a gyilkosság estéjén. 2016-ig 15-ször kérvényezte feltételes szabadlábra helyezését, ezt azonban minden alkalommal elutasították.

Kérvényeit sokszor a legváratlanabb szereplők támogatták, akik összeesküvésre gyanakszanak, köztük Kennedy közeli rokonságából is egyesek – fia, ifjabb Robert F. Kennedy például egy 2018-as Washington Post-interjúban elmondta, meglátogatta Szirhánt a börtönben, és már nem hiszi, hogy ő ölte volna meg édesapját.

Hasonlóan gondolja Kennedy akkori kampánymenedzsere, Paul Schrade is, aki maga is találatot kapott azon az estén. Mindketten azt mondják, legalább egy másik merénylő is volt.

Az összeesküvés-elméletek hívei több furcsaságra mutatnak az üggyel kapcsolatban. Az első a lövések pontos száma körüli zűrzavar.

A jelen lévő tanúk többsége hat lövésről számolt be, egy Stanisław Prusziński nevű lengyel újságíró által készített hangfelvételen azonban egyesek szerint akár 13 lövés is kivehető – miközben a Szirhán által használt fegyver, egy .22-es kaliberű Iver Johnson revolver kapacitása mindössze nyolc lőszer volt.

Kennedy testét három lövés érte, kettő a hátán, és egy a fején, füle közelében, egy további lövedék csak a zakóját szakította át. Több szemtanú azonban úgy emlékszik, Szirhán szemből tüzelt a szenátorra.

Ifjabb Robert Kennedy később azt mondta, édesapja „az ország rendfenntartásának fejeként [korábban legfőbb ügyészként is szolgált] elborzadt volna, ha valakit bebörtönöznek egy olyan bűncselekményért, amelyet nem követett el.”

Schrade 91 évesen még Szirhán 2016-os kérvényének meghallgatásán is tanúskodott: „A bizonyíték tisztán kimutatja, hogy nem te voltál a merénylő, aki lelőtte Robert Kennedyt” – mondta közvetlenül Szirhánnak.

A kérdés tehát sokak szerint megválaszolatlan: Ki ölte meg Robert Kennedyt? Amíg megalapozottabb elmélet nem bukkan fel, Szirhán Szirhán minden bizonnyal élete hátralevő részét rács mögött tölti tettéért. Bobby Kennedy legközelebbi hozzátartozói közt azonban továbbra is él a gyanú, hogy a teljes igazság nem derült még ki.

1. Erőszakos gyermekkor
2. Bobby Kennedy elnökjelölti kampánya
3. Elméletek – ártatlanság és összeesküvés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?