2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?

2020. április 7. 19:49 Múlt-kor

Az iszlám ismerője

Tény, hogy az angol uralkodó jól ismerte a mohamedán vallást. Olvasta nagyapja, I. Henrik orvosa, Petrus Alphonsi írását, amely az egyik első hiteles leírás Mohamed prófétáról, valamint a Petrus Venerabilis clunyi apát által rendelt latin Korán-fordítást. Habár eretnekségnek tartotta az iszlámot, egyúttal a legnagyobb eretnekségnek hitte – a leginkább válaszra méltónak.

Az iszlám mellett Henrik jól ismerte – és fiatal korától tisztelte – az arab tudományosságot. Az Európába Szicílián és az Ibériai-félszigeten keresztül érkező „új tudásban” kiváló képzést kapott, az úgynevezett 12. századi reneszánsz szellemében.

A görög-római tudomány kontinens-szerte arab közvetítéssel történő újrafelfedezése a csillagászat, az orvoslás, a zene, az építészet és a matematika fejlődését is magával hozta.

Henrik szülei – megfogadva a szerzetes Malmesburyi Vilmos azon tanácsát, miszerint „a tanulatlan király csupán koronás szamár” – Európa legjobb tanítóit fogadták fiuk mellé, köztük a neves természetfilozófust, Bath-i Adelardot, aki talán a legnagyobb hatással volt az ifjú Henrikre.

Adelard hét évet töltött Itália, Szicília, Antiochia és Anatólia déli partjának beutazásával, teljességgel „az arabok tudásának” szentelve minden idejét.

Több, messze földön elismert latin fordítást készített arab nyelvű csillagászati szövegekből, és az arab matematika több újítását is ő honosította meg mind Franciaországban, mind Angliában. De opera astrolapsus, azaz „Az asztrolábium működéséről” című leírását Henriknek ajánlotta.

Az Adelard által elültetett érdeklődést Henrik felnőttkorában is megőrizte. Elegendő mértékben ismerte az arab tudományosságot ahhoz, hogy a Szicíliába vagy Jeruzsálembe tartó diplomatáit konkrét szövegek beszerzésével is megbízza ottlétük során.

Annyira tetszett neki a muszlim művészet is, hogy a szeretője, Rosamund Clifford számára Woodstocknál építtetett palota szökőkútjait és udvarait szicíliai példákról mintázta (sajnos az Észak-Európában egyedülálló épület mára megsemmisült).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
VII. Lajos (kép forrása: Wikimedia Commons)Anthony Frederick Sandys: Eleonóra királyné (1858) (kép forrása: Wikimedia Commons)III. Sándor pápa követeket fogad (kép forrása: Wikimedia Commons)Núr ad-Dín keresztesek elől való menekülését ábrázoló középkori iniciáléBecket Tamás egy 18. századi ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Andalúziai asztroláb 1067-ből (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Henrik síremléke a franciaországi Fontevraud apátság templomában (kép forrása: Wikimedia Commons)VIII. Henrik (kép forrása: Flickr)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár