Újságírásról nyergelt át fotózásra a háborúk magyar fényképésze, Robert Capa

A világ leghíresebb háborús fotósa

Az első nagyobb háborús megbízását a francia baloldali Regards nevű hetilaptól kapta. Gerda Taróval így 1936–1937-ben a spanyol polgárháború egyes helyszíneiről tudósítottak. Később folytatták a munkát a szintén francia Ce Soir megbízásából.

Az itt készült képek hozták meg Robert Capa számára a világsikert. Egyik leghíresebb fotográfiája A milicista halála, amely bejárta a világot.

A képet 1936 szeptemberében elsőként a francia VU magazin közölte, aztán lehozta a Life, majd több korabeli, nemzetközi propagandakiadvány.

A fotót később többen „beállított” képnek titulálták. Készítésének körülményei azonban a mai napig nem tisztázottak. Ezután a már híres fotós a második kínai–japán háború miatt 1938-ban Kínába utazott. Két év múlva, 1940-ben pedig már Mexikóban kattintgatta fényképezőgépét.

Közben kitört a második világháború, ám az ekkor már New Yorkban élő Capa az első ezzel kapcsolatos komolyabb tudósítási feladatait csak 1943-ban kapta. Ettől kezdve viszont szinte végig az első vonalakból küldte képeit a Life magazinnak.

Folyamatosan kísérte az amerikai katonákat, és néhol megrázó, máshol realisztikus képeket publikált. Alapelvéhez mindvégig tartotta magát, és a lehető legközelebbről készítette a fotókat az alanyairól. Észak-Afrikába, később Szicíliába is elkísérte a csapatokat.

Egyetlen fotósként lépett a partraszállók első hullámával Normandia földjére 1944. június 6-án hajnalban. Korabeli beszámolók szerint összesen hat tekercsnyi filmet, azaz több mint száz kockát fotózott el. Csak délután (a hídfőállás biztosítása után) tért vissza az angliai Portsmouth-ba, ahol a filmtekercset bevitte a Life irodájába, mielőtt nyugovóra tért volna.

Homályos kép Normandiából (kép forrása: Wikimedia Commons/ Robert Capa - https://www.magnumphotos.com/newsroom/conflict/robert-capa-d-day-omaha-beach/ CC BY-SA 4.0)

A felbecsülhetetlen értékű fotók azonban az előhívás során javarészt megsérültek, és csupán nyolc teljes kép, valamint három fotó részletei maradtak meg. A Life így összesen tíz fotót közölt június 19-én, „Enyhén életlen” (Slightly Out of Focus) címmel, amin Capa joggal bőszült fel.

Néhány év múlva, 1947-ben megalakította saját fotóügynökségét, amely a Magnum nevet kapta. Alapító kollégái barátja, Henri Cartier-Bresson, valamint David Seymour, George Rodger és William Vandivert voltak.

A háborús pusztítást és a kommunista befolyás nyomait 1948-ban Magyarországon is rögzítette. 1954-ben utazott Japánba, és – ha már úgyis ott volt – ekkor kérte meg a Life magazin, hogy készítsen néhány fotót az Indokínában nyolc éve zajló függetlenségi háborúról.

Capa egy francia ezreddel május 25-én reggel indult felderítő útra a laoszi határvidéken. A gyalogút során számos képet készített a katonákról, valamint a leégett és kifosztott falvakról.

Miután szeretett veszélyesen élni, délután három óra előtt öt perccel, miközben a francia csapatok előrenyomulását követte, a figyelmeztetések ellenére is felmászott egy töltésre, hogy képet készítsen a vidékről. Capa taposóaknára lépett, amely azonnal felrobbant: az akkor 40 éves fotóst ilyen szerencsétlen körülmények között érte a halál. 

1. Az unatkozó cápa
2. Képei tele voltak intimitással és lendülettel
3. A világ leghíresebb háborús fotósa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe