Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése
2024. július 5. 15:05 MTI
28 éve, 1996. július 5-én született meg Skóciában a világ első testi sejtből klónozott emlőse. A Dolly névre keresztelt nőstény bárány hat és fél évet élt. Preparátuma 2003-ban került be a Skót Nemzeti Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat.
![Dolly](/ih0Ax/article/main/.630x1260/65819.jpg?lavid=469795)
Dolly a Skót Nemzeti Múzeumban (Wikipédia / Sgerbic / CC BY-SA 4.0)
Korábban
A klónozás a genetikailag azonos, magasabb rendű szervezetek ivartalan szaporítással, mesterséges módon való „lemásolása”. A probléma régóta foglalkoztatta a tudósokat: a később orvosi Nobel-díjjal kitüntetett német Hans Spemann már 1928-ban sikeres sejtmagátültetést hajtott végre kétéltűsejtekben, amivel a klónozási technikák előfutárává vált.
A sejtmag-átültetéses klónozás kétéltűekben elért eredményei igen kecsegtetőek voltak, az emlősökön végzett próbálkozások azonban rendre kudarcot vallottak. Elsőként 1986-ban sikerült emlőst klónozni, Steen Willadsen dán kutató Cambridge-ben juhembriók sejtmagjának átültetésével hozott létre új egyedet. Az Edinburghi Egyetem állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében az ő módszerének alkalmazásával jött világra 1995-ben Megan és Morag, két embrionális sejttenyészetből sejtmagátültetéssel létrehozott juh.
A később lovaggá ütött Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével, a PPL Therapeutics biotechnológiai cég bábáskodásával és anyagi támogatásával a legszigorúbb titoktartás mellett folytatott kutatások 1996-ban hoztak áttörést. Július 5-én megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott, genetikailag azonos emlősutód, Dolly bárány.
Létezését 1997. február 22-én tette közhírré a sajtó, a bejelentést szokatlan módon reklámozták: a kisfilmben skót tudósok birkákkal játszanak együtt. Az emlőmirigy-sejtből klónozott jószágot létrehozói Dolly Partonról, a szavaik szerint „mély benyomást keltő” keblekkel rendelkező amerikai country-énekesnőről nevezték el.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
Dolly életre hívásában – a kutatók mellett – három birka vett részt. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták, miután a két sejt sejtciklusát szinkronizálták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye.
A petesejt természetes megtermékenyítésekor megfigyelhető energiaváltozást elektromos impulzussal szimulálták. Az osztódásnak indult petesejtből blasztocisztává (hólyagcsírává) fejlődött embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be, amely kihordta a terhességet. Dolly megszületése egyben a „végdifferenciálódott” testi sejtek teljes egyedfejlődésre való képtelenségének dogmáját is megcáfolta.
Dolly biztonsági okokból egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra, 1998 áprilisában Bonnie-t, utána ikreket, majd hármas ikreket ellett. Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást kapott, majd súlyos tüdőbetegségben szenvedett.
Romló egészségügyi állapota miatt 2003. február 14-én, hat és fél éves korában elaltatták. A juhok átlagos életkorának mindössze felét leélt állat tetemének boncolása azt mutatta, hogy egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, amely a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, mert immunrendszerük nem fejlődhet ki rendesen.
A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással. Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be a Skót Nemzeti Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris Parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt.
Dolly sikeres életre hívása új lendületet adott az emlősök sejtmagátültetéses klónozásának. 1997-ben megszületettek az első genetikailag módosított sejtekből létrehozott juhok: Polly és Molly klónozott és egyben transzgenikus állatok voltak. A kutatók azóta szarvasmarhákkal, disznókkal, szarvasokkal, lovakkal, bikákkal, juhokkal és muflonokkal egyaránt sikeresen kísérleteztek.
Klónozással gyógyíthatók lesznek az emberek genetikai betegségei is, megmenthetővé válnak a kihalással veszélyeztetett fajok, és életre kelthetők lesznek a már kipusztultak. Spanyolországban például már évek óta próbálkoznak a 2000-ben kihaltnak nyilvánított beceite kőszáli kecske (bucardo) lefagyasztott sejtjeiből való feltámasztásával. A klónozás új távlatokat nyitott a modern orvostudomány és a biotechnológia előtt, de súlyos etikai kérdéseket vet fel. A törvényi szabályozás napjaink fontos feladata: úgy kell megakadályozni a visszaéléseket, hogy közben ne gátolják a valóban hasznos alkalmazást. A humán embriókkal való bárminemű manipuláció világszerte tiltott.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20