Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés

A kecskeméti zsinagóga a földrengés után (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Károssy Csaba)

Pusztító rengések

A földrengések 1935-től, a Richter-skála bevezetésétől mérhetővé váltak. Ez önmagában mégsem mutatja meg az emberiségre gyakorolt hatásukat, amely jóval túlmutat a számokon. 

Az eddigi legnagyobb, Richter-skála szerinti 9,5-es erősségű földrengést 1960-ban rögzítették Chilében, de az itt tapasztalt pusztítás össze sem hasonlítható az ennél némileg gyengébb, mégis több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő 2004-es indiai-óceáni rengéssel, amely pusztító szökőárt idézett elő. 

9-es erősséget meghaladó földrengések körülbelül 20 évente fordulnak elő, ez azonban nem jelent védelmet egy esetleges katasztrófától. A történelem legpusztítóbb és legemlékezetesebb földrengései többnyire a fennálló körülmények és a helyszínek miatt okoztak féktelen pusztítást.

Ami az áldozatok számát illeti, az 1556-ban a kínai Sanhsziban bekövetkezett rengés több mint 800 ezer halottjával áll a szomorú lista élén, ezt követi az 1976-os – szintén kínai – tangsani katasztrófa, a hivatalos, kormány által közölt (bár kétkedve fogadott) statisztika alapján 242 769 halálos áldozattal. 

Az ókori és középkori földrengések esetében a halottak számáról csak becsléseink lehetnek. Az 526-os antiochiai földrengés akár 250 ezer emberéletet is kiolthatott a Bizánci Birodalomban, amelyet tetézett az eseménnyel járó tűzvész pusztítása is. A keresztes hadjáratokról ismert, törésvonalon fekvő Aleppó 1138-ban szintén százezrekben mérhető halálesetet okozó rengés epicentruma volt.

Az 1755-ös lisszaboni földrengés és szökőár

Lisszabon 1755-ig egy kulturálisan sokszínű, igazi kora újkori világvárosnak számított, de a Szent Vince-foktól körülbelül 200 kilométerre nyugat-délnyugati irányban keletkezett földrengés elpusztította a települést. A korabeli krónikákban óriási visszhangot keltő esemény a beszámolók szerint 60 ezer áldozatot követelt, a földrengés okozta hullámhegy pedig nem csak Franciaország, de még Anglia partjait is elérte. 

A Kárpát-medence ugyan törésvonalaktól mentes, de védelmet nem nyújt a földkéreg mozgásaival szemben. Noha közepes erősségű, 4,5-5-ös szintet meghaladó rengések csak néhány évtizedenként fordulnak elő, a gyenge, 2-es vagy 3-as erősségű rengések már sokkal gyakoribbak. 

Karl Friedel alkotása a komáromi földrengésről

Az első feljegyzés még a római korból, 456-ból maradt fent, a híradások szerint Savaria (Szombathely) városát pusztította földrengés. Az újkortól kezdve részletesebben dokumentáltak a földmozgások hazánkban is, a történelmi fordulópontot az 1763-as, 6,2-6,3 erősségű komáromi földrengés jelentette. A 63 halálos áldozatot követelő katasztrófa során az épületek harmada összedőlt, ép ház szinte nem is maradt a városban. Az esemény az irodalmat is megihlette, Jókai Mór Az elátkozott család című regényében emlékezik meg Komárom balsorsáról.

Még évtizedekig utórengések következtek, és a 19. század sem maradt „csendes”: 1810-ben Mór települést sújtotta egy 5,4-es erősségű földrengés.

1. Pusztító rengések
2. Kellemetlen ébredés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2012

• Botticelli karrierindító oltárképe
• A pártállam korai popmenedzserei
• Aki jégre vitte a történelmet
• Horthy katonái
• A lesencetomaji Hertelendy-kastély
• A kolbász, ahogy mi már nem ismerjük
• A nürnbergi tanú
• Hitler zsidó fényképésze
• A lussinói csoda