Tragédiák kísérték férje kormányzása során Horthy Miklósnét

2020. november 12. 19:03 Bern Andrea

Korábban

Zűrös családi viszonyok

Bár a Horthyhoz nagyon közel álló szabad királyválasztó körök – így Gömbös Gyula, Prónay Pál és Magasházy László, a kormányzó szárnysegéde – szívesen látták volna, ha a kormányzó lánya az általuk támogatott királyjelölt, a magyar nemzeti öntudatát hatalomra jutása érdekében fennen hangoztató Habsburg Albrecht főherceggel köt házasságot, Paulette végül mégis egy tiszántúli középbirtokos, Fáy László felesége lett, aki huszárkapitányként Budapesten teljesített szolgálatot. S ebben feltehetően volt némi szerepe édesanyjának is. A frigy azonban nem bizonyult boldognak, sem hosszú életűnek. Nyolc évvel később válással végződött, s a családi hagyomány szerint e rosszul sikerült házasságból kapta örökül a fiatalasszony a tuberkolózist.

Lánya gyógykezelései, a rendszeres köhögőrohamok, fuldoklások részévé váltak Horthy Miklósné hétköznapjainak. 1930-ban úgy tűnt, Paulette mégis révbe ér. Második férje, ifj. Károlyi Gyula dacolva a fertőzésveszéllyel, nagy odaadással vette körül feleségét. „Ő a világ legdrágább és aranyosabb férje” – írta a fiatal nő édesanyjának egy levél végén franciaországi gyógykezeléséből, második házassága első évében. Mire az ifjú férj ugyanazon levél sarkában rátromfolva üzente anyósának feleségéről, hogy ő „a világ legdrágább nője”. A külföldi gyógykezelések azonban sűrűsödtek. A fiatalasszony Egyiptomtól Hollandiáig járta végig a neves orvosokat, 1940 elejétől ennek ellenére már csak a lélegeztetőgép tartotta életben, s a Horthy házaspár az év nyarán másodszülött gyermekét is elveszítette.

Kisebbik fiuk 1927-ben húzott gyűrűt Károlyi Consuelo grófnő ujjára. Csúnya válás és nagy harag zárta rövid házasságukat 1930-ban. Ennek következtében azonban az agglegényéletben sokáig kitartó István mellett Miklós is a budai vár lakója maradt az 1940-es évekig, csak egy emelet választotta el őket szüleiktől, akikkel rendszeresen együtt vacsoráztak. Ifj. Horthy Miklós két kislányát azonban a mélyen sértett Károlyi-rokonság (Consuelo fivérei és édesapja, Károlyi Imre) távol tartotta a budai vártól. A kormányzói pár ritkán látta unokáit.

Az 1920-as évek második felére a rendszer megszilárdult. A királykérdést rendezni próbáló számos törekvés kudarcba fulladt, s a szembenálló felek beletörődni látszottak, hogy koronás főre az országnak talán a távoli jövőben van csupán reménye. A kormányzói tisztség az ideiglenes posztból egyre szélesebb jogkörrel bíró, élethosszig tartó tisztséggé vált. (Melynek az 1930-as évek végétől már az utódlásáról is folytak politikai viták.)

Ezzel párhuzamosan változott Horthy Miklósné reprezentációs szerepe is. Kialakultak a saját nevéhez fűződő, állandó szerepkörei, mint az Országos Karácsonyi Vásár fővédnöksége, az Iparművészeti Múzeumban évenként rendezett, s a szintén minden évben megtartott debreceni virágkiállítás patronálása, árvaházak, gyermekotthonok részére gyűjtőakciók szervezése, s a téli operaházi jótékonysági bálok, „nyomorenyhítő akciók” szervezése.

Az 1930-as években a formálódó tengely gazdasági és diplomáciai ajtókat nyitott Magyarországnak. Horthy Miklósné immár államfők és államfőfeleségek, nem egyszer uralkodók és királynék közt reprezentált, akik mögött nem maradt el megjelenésben, eleganciában és modorban. Politikai látóköre azonban továbbra sem volt széles. Mussolinit jó embernek könyvelte el, mert 1936-ban udvariasan látta vendégül őket, Hitlert pedig csupán modortalansága miatt nem kedvelte a kezdetektől fogva.

Az 1930-as évektől folyamatosan épülő Horthy-kultusz részét képezte a kormányzó családjának idealizálása is. A „Magyar Nemzet Első családja” mintaadó szerepet töltött be, ahogy Turbucz Dávid a korszak kultuszát vizsgáló elemzésében fogalmaz. Ennek szerves részét képezte Purgly Magdolna is, aki ekkorra a képes- és napilapokban a Nemzet Első Asszonyává vált, magasan túldimenzionált szociális érzékenységének, felelősségérzetének hangsúlyozásával mintaadó funkciót töltött be.

Pedig a Horthy-házasság nem volt zökkenőmentes. Újszászy István, a magyar katonai titkosszolgálat vezetője – bár ÁVH-fogságban írt, ezért személyi kérdésekben kétes hitelű, fő vonalaiban azonban igaznak tekinthető emlékirataiban – mintegy féloldalnyi arisztokrata asszonynevet sorolt fel, akivel Horthynak hosszabb-rövidebb ideig viszonya volt.

előző oldal következő oldal 3 / 4