Tíz nagy győzelem a halál fölött
2020. március 21. 08:27 Magyar László András
Korábban
Tuberkulózis
A tuberkulózis (tüdővész, aszkór) állati eredetű, baktérium okozta betegség. Gyakoriságára jellemző, hogy a XIX. században külön egészségügyi iparág, a tüdőszanatórium- és vízgyógyintézet-biznisz épülhetett rá. A tuberkulózis különösen az alultáplált, rossz körülmények közt élő népességre veszélyes. Bizonyos szakmákban dolgozók fogékonyabbak voltak a kórra, mint mások: a bányászok vagy a textilipari munkások közt különösen gyakori volt a tüdőbaj. Az orvosok sokáig elsősorban a betegek elkülönítésével próbáltak ellene védekezni, eredménytelenül.
Bár Robert Kochnak már 1882-ben sikerült azonosítania a kórokozó baktériumot, sőt, egy tuberculin nevű – erőtlen – oltóanyagot is kidolgozott, a tbc leküzdésére először csak 1921-ben nyílt mód, mikor Albert Calmette és Camille Guérin feltalálták a nevük kezdőbetűit őrző BCG-oltást. Az oltóanyagot – amelyet azóta is sokan használnak, sokan pedig támadnak – 1928-ban 116 ezer csecsemőnek adták be sikerrel Franciaországban. Az igazi megoldást azonban csak Selman Abraham Waksman amerikai tudós 1944-es sztreptomicin nevű antibiotikuma jelentette, amely valóban képes volt gyógyítani a kórt.
A háború után az életszínvonal emelkedése, a védőoltások és az antibiotikumok használata következtében Európában a tbc mindenütt háttérbe szorult: az 1970-es évek végén Magyarország összes tbc-s betegét egyetlen kórház el tudta látni. Ma azonban – a szegénység növekedése miatt – a betegség újra támadásba lendült, antibiotikumokra rezisztens baktériumokkal felfegyverkezve. A harc kimenetele egyelőre kétséges.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap