Tíz nagy győzelem a halál fölött
2020. március 21. 08:27 Magyar László András
1900 körül, hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam – ami ma a férfiaknál 72, a nőknél pedig 79 év – alacsonyabb volt 40 évnél. Azaz ma „átlagosan” szinte kétszer annyi ideig élhetünk, mint száz évvel ezelőtt. Kérdés azonban, mekkora a szerepe ebben az orvostudománynak? Hiszen aligha vitatható, hogy ennek a fejődésnek az oka leginkább a táplálkozás, az életkörülmények javulása, illetve az, hogy kevesebb a fizikai munka, megnőtt a szabadidő, a lakások pedig nagyobbak, melegebbek és tisztábbak lettek. E feltételek fontosságának bizonyítéka, hogy a mai Magyarországon is körülbelül 15 év a különbség a gazdagok és a szegények várható élettartama között. Az is tagadhatatlan azonban, hogy a XVIII–XIX. században a medicina hatalmas eredményeket ért el, az egészségügy kiépülésétől a higiéné elterjesztésén és a hatásos fájdalomcsillapításon át az antibiotikumokig, a vérnyomáscsökkentőkig vagy a genetikáig. A várható élettartam növekedése tehát kétségkívül az orvosi felfedezéseknek és az orvosok, gyógyszerészek munkájának is köszönhető. Bizonyítékul fölsoroljuk azt a tíz leggyilkosabb betegséget, amelyet az orvostudománynak az elmúlt 200 év során sikerült legyőznie. A sort a medicina első igazán világraszóló sikerével, a himlő leküzdésének történetével kezdjük.
Korábban
Fekete himlő
A himlő a XVIII. századig a legpusztítóbb fertőző betegségek közé tartozott. Amerika őslakosságát valószínűleg a spanyolok által behurcolt himlő pusztította ki. A himlőt okozó vírusnak ma sincs ugyan ellenszere, ám a betegség megelőzhető.
Már az ókori Kínában is előfordult, hogy emberek szándékosan fertőzték meg magukat a himlőhólyagból vett váladékkal, hogy immúnisokká váljanak. Egy Lady Montague nevű előkelő angol hölgy 1710 körül, Törökországban volt tanúja hasonló, sikeres eljárásnak. Tapasztalatairól Londonban, 1721-ben kiadott leveleiben számolt be.
Az angol orvosok kezdetben bűnözőkön kísérleteztek több-kevesebb sikerrel. A tökéletesített oltóanyaggal II. Katalin orosz cárnő már nemcsak alattvalóit, hanem önmagát és családját is beoltatta. Az oltás azonban továbbra is kockázatokkal járt, egészen addig, amíg egy angol körorvos, Edward Jenner 1796-ban ki nem dolgozta a tehénhimlővel való oltás, a vakcináció módszerét. Ettől kezdve egyre több ország tette kötelezővé a himlőoltást a polgárai számára. A kampány eredményeképpen az UNESCO 1975-ben közhírré tehette, hogy a fekete himlő világszerte megszűnt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap