Több 48-as emigráns is meggazdagodott a kaliforniai aranylázból

Arany után szőlő

Fornet Kornél már 1852-ben végleg elhagyta Kaliforniát, 1856-ban Molitor Ágoston is hosszabb időre Európába költözött, így Wass Sámuel Uznay Károllyal közösen építette fel a Harris és Brannan utcák sarkán a California Metallurgical Works elnevezésű gyárukat, ahol a legmodernebb technológia alkalmazásával magukból a kőzetekből nyerték ki a különféle nemes- és színesfémeket.

Ekkor tűnt fel a színen új szereplőként az a Haraszthy Ágoston, akit az utókor – némiképp túlzó módon – a kaliforniai szőlészet és borászat atyjaként tart számon. Haraszthy nem tartozott a Kossuth-emigráció tagjainak sorába, mivel már 1840-től az Egyesült Államokban élt, Kaliforniába viszont csak az aranyláz hírére költözött. Egy ideig a San Franciscó-i szövetségi pénzverdében dolgozott, majd innen kilépve a magánszférában helyezkedett el. 1857. március 16-án közös megegyezéssel feloszlott a Wass, Molitor & Co., és létrejött a Haraszthy, Uznay & Co., amelynek ekkor felépült gyára, az Eureka Gold and Silver Refinery nemesfémek finomítására szakosodott, főként a szövetségi pénzverde számára.

S ekkor váratlanul megtört az évek óta szakadatlanul tartó sikerszéria: Haraszthyt meggyanúsították, miszerint korábbi munkahelyén, a San Franciscó-i pénzverdében jelentős aranymennyiséget sikkasztott el. A szövetségi vizsgálatba és perbe részben – érintettségük okán és tanúként – Wass és Uznay is belekeveredett, és bár Haraszthyt végül felmentették az ellene felhozott vádak alól, nevét meghurcolták, renoméja megcsappant.

Hátat fordítva az aranyüzletnek, ettől kezdve minden energiáját a szőlőművelésbe és borászkodásba fektette, majd új üzleti lehetőségek után kutatva Nicaraguában telepedett le, ahol 1869-ben nyom nélkül eltűnt: meg nem erősített feltételezések szerint egy folyón átkeltében aligátorok falták fel.

A kaliforniai aranyláz nagy sikerű magyar szereplői közül elsőként Wass Sámuel tért haza Magyarországra 1858-ban, feltehetőleg nem szegény emberként, ugyanis a korabeli rosszmájú pletykák szerint „Hazajöhetése engedélyét kaliforniai arannyal szegélyezte, s bejutott Bach uram birodalmába.”

A gróf azonban még Amerikában sem feledkezett meg távoli szülőhazájáról, hiszen már 1855-ben értékes ajándékokat postázott Pest-Budára. Megküldte az ország első múzeumának a négy általa veretett dollárcímletet, emellett „kaliforniai arany- és más érczeket és ásványokat 23 példányban” – ahogy arról a Pesti Napló is rögvest beszámolt. Az ajándékok zöme ugyan megsemmisült az 1956-os forradalom idején, amikor a múzeum egy része kiégett, viszont három (5, 10 és 50 dolláros) aranypénz a mai napig megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának gyűjteményében.

1. Magyarország, a bányászország
2. Magyar pénz az Újvilágban
3. Arany után szőlő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből