Súlyosan szennyezték a környezetet a mongol hódítók
2015. március 5. 09:05
Kubiláj kán kínai ezüstbányászata következtében a 13-14. században jóval nagyobb volt a nehézfém okozta környezetszennyezés, mint az ipari forradalom utáni időkben, állapították meg geológusok a dél-kínai Jünnan tartományban található tavak üledékeinek vizsgálata után. A szakemberek szerint a 700 évvel ezelőtt kitermelt nehézfémek a mai napig szennyezik a környezetet.
Korábban
Dzsingisz kán a 13. század elején a mongol törzsek egyesítésével, később Közép-Ázsia meghódításával és több kelet-európai nép legyőzésével megteremtette minden idők legnagyobb eurázsiai birodalmát. A nagyhatalom egyik fő jövedelmi forrásának a más törzsek, államok ellen indított rablóhadjáratok számítottak. Ezek sikeressége a hadseregüket jellemző fegyelem, szervezettség és különböző hadicselekkel tarkított mozgékonyságukban rejlett. A nomád állam azonban nem csupán félelmetes harcosairól volt híres, a legújabb kutatások szerint a történelem egyik legnagyobb környezetszennyezője is a Mongol Birodalom volt.
Amerikai és kínai geológusok vizsgálatai szerint Kubiláj kán (1260-1294) ezüstbányái négyszer akkora környezetszennyezést okoztak, mint a 19-20. századi bányászati tevékenység. A kutatók szerint ez az egyike azon kevés példának, amikor az iparosodás előtti időszak környezetszennyezése elérte, illetve meg is haladta a modern idők szintjét. Érdekesség, hogy Kubiláj nagyapja, Dzsingisz kán - ha akaratlanul is, de - óvta a környezetet, s 700 millió tonna széndioxidnak a levegőbe kerülését akadályozta meg, miután az általa meghódított megművelt területek helyét újra erdők vették át.
A pennsylvaniai Pittsburgh Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia geológusai jelentős mennyiségű nehézfémet, ólmot, cinket és kadmiumot fedeztek fel a Jünnan tartományban található tavak 1271 és 1368 közötti üledékrétegeiben. A kutatók szerint a nehézfémszennyezés a nagy mennyiségű ezüst olvasztása során keletkezett, ugyanis a mongoloknak több tonna ezüstre volt szükségük az érmék, az ékszerek, valamint az egyéb művészi alkotások előállításához.
Az Environmental Science and Technology című folyóiratban megjelenő tanulmányban Aubrey Hillman kutatásvezető megemlítette, hogy az akkori szennyezés még ma is érezteti hatását a vadon élő állatokra és a környezetre. Az Erhai-tó aljáról vett üledék az elmúlt 4500 évről adott információt a geológusoknak. Megállapították, hogy i. e. 1500 körül a réztartalom szintje meredeken emelkedni kezdett a hordalékban, ami egyértelműen a délkelet-ázsiai bronzkor kezdetét, valamint a kohászat jelenlétét jelöli. I. sz. 1100 körül az ólom, az ezüst, a cink és a kadmium aránya növekedett, ami az ezüstkitermeléssel függ össze.
Az utóbbi nehézfémek aránya viszonylag alacsony maradt egészen 1271-ig, vagyis addig, amikor Kubiláj kán megalapította a Jüan-dinasztiát, s kínai császár lett. Valószínűleg a mongol uralom idején indult be Jünnanban az ezüsttermelés, az ebből származó adók néhány év múlva Kína császári bevételeinek már 47 százalékát adták. A Jüan-dinasztia egészen 1368-ig volt hatalmon, amikor népfelkelések megdöntötték, s helyét a Ming-dinasztia vette át.
Az Erhai-tó ólomszennyezése 1300 körül 119 mikrogramm/grammon tetőzött, majd egészen 1420-ig csökkent, amikor 30 mikrogramm/grammon állapodott meg. Az 1980-as években már csupán 8 mikrogramm/gramm volt. A dél-kínai tartomány különösen gazdag ásványi erőforrásokban, s hegyeiben jelentős mennyiségű réz-, ón-, arany-, ezüst- és vaskészletek találhatók, amelyeknek a bányászata a mai napig tart.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.