2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Öt híres történelemformáló vihar

2013. november 12. 12:26

Idén októberben az évtized vihara sújtott le Nyugat-Európában, a napokban pedig még mindig hatalmas erővel tombol a Haiyan névre keresztelt tájfun, amely a Fülöp-szigetekre 378 km/órás sebességű széllökések kíséretében érkezett, s már tízezer fölött jár az áldozatok száma. A jelen szomorú és tragikus példái mellett öt további vihart mutatunk be, amely jelentős befolyással volt a történelem menetére.

Poszeidón a görögökkel van

A Hellász ellen támadó Perzsa Birodalmat a tenger görög istene nem fogadta kegyeibe, ugyanis többször is hatalmas vihar sújtotta és pusztította el a hódító ázsiaiak hajóhadát. A Dareiosz vezette első nagyobb perzsa tengeri hadjárat i. e. 492-ben csupán a Trákiához közeli Chalkidiki-félszigetig jutott, ahol az ázsiai (főként föníciai) hajók hatalmas viharba kerültek, s többségük annyira megrongálódott, hogy esélytelen volt velük tovább hajózni, így szégyenszemre visszafordultak.

Elődje hibájából tanulva az új perzsa uralkodó, Xerxész alaposabban felkészült a csatára. I. e. 480-ban megindított hadjáratában kettéosztotta seregét: egy szárazföldi és egy tengeri kontingens indult meg a Perzsa Birodalomnak behódolni nem kívánó görögök ellen. Az Európát és Ázsiát összekötő Hellészpontoszon (a mai Dardanellák) egy hatalmas, közel hét kilométeres hidat ácsolt össze hajóiból, ily módon flottájának felét „elveszítette”. A megmaradt hajóhadával a partok mentén haladt nyugat, majd dél felé. A biztonság kedvéért átvágatta a Chalkidiki-félsziget keleti nyúlványát, hogy a tengeri viharok ellen védelmet nyújtó szorosban haladhassanak gályái. (Egyébként 12 évvel korábban ennek a félszigeti nyúlványnak a megkerülésekor veszett oda Dareiosz hajóhada.)

A szalamiszi csata

Mivel a Dardanelláknál felállított pontonhidat a tengeri viharok megrongálták, a hiú király a legenda szerint elrendelte a tenger megostorozását, amit Poszeidón szintén nem nézett jó szemmel: később a király dél felé futó hajóhada egy újabb viharba került, amely a hajók harmadát elpusztította. Így a több mint 1300 hajóból csupán 550 maradt meg az év szeptemberére, amikor az Athén városával szembeni Szalamisz szigeténél Themisztoklész görög hajóhada tönkreverte a perzsa flottát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár