Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő kalandos élete

Ápolónő a háborúban

Az első világháború kitörése véget vetett a polgári repülés ígéretes éveinek. Korabeli újságcikkek szerint Lilly – nem törődve a háború veszélyeivel – szívesen beállt volna tábori pilótának is, ehhez azonban más jellegű pilótavizsgára volt szükség. A kalandvágyó ifjú hölgy a Vöröskereszt szolgálatában, ápolónőként teljesített szolgálatot a fronton a Monarchia keleti határánál, Lemberg környékén.1915 nyarán a háború közepette kötött házasságot Bécsben a Tokióban japán anyától született, hangzatos nevű Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim gróffal.

Lilly férje csehországi lakóhelyére költözött, ahol a Klatovy melletti pobezovicei birtokon élt több mint húsz éven át. Az ifjú házaspárt sokáig elkerülte a gyermekáldás; lányuk tizenkét évvel esküvőjük után,1927 júniusában született Prágában. A kislányt a családi hagyományokhoz híven bőségesen ellátták keresztnevekkel – Maria Electa Thecla Elisabeth Christina Helena Sophia –, a mindennapi életben azonban csak Pixie-nek becézték.

A gyermek arcvonásain erősen tükröződik a negyedvér japán származás. Noha a kislány alapvetően egészséges volt, az orvosok egészségügyi okokra hivatkozva nem engedték iskolai közösségbe, ezért tanulmányait a birtokon folytatta magántanulóként, tanévvégi vizsgákra kötelezve. („Pixie” 73 éves korában, 2000-ben hunyt el Kaliforniában.)

1938-tól ínséges idők következtek a jobb módhoz szokott grófné számára. Lilly lányával együtt – zsidó származása és a növekvő náci veszély miatt – Rómába költözött, ahol sokat betegeskedett és nagyon szerény anyagi körülmények, nélkülözések közepette tengette életét. Útlevelét mindig csak néhány hónappal hosszabbították meg a hatóságok, ami a kitoloncolás veszélyét jelentette Lilly számára.

A gróf ez idő alatt a náci párt híveként Berlinben tartózkodott, ott próbálta elintézni felesége olaszországi tartózkodásának meghosszabbítását. Ezekre az évekre a házaspár kapcsolata már megromlott, noha Lilly folyamatosan kérte férjét, hogy menjen el hozzájuk Olaszországba, és adja fel berlini lakását.

Gyermekük japán származása révén nem volt akkora veszélynek kitéve, mint Lilly. 1944-ben Olga, a gróf testvére berlini megbeszélésükre hivatkozva levélben kérte a kislány védelmét a japán nagykövettől. „Végtelenül hálás lennék Őexellenciájának. … Egy telefon elég lenne valamelyik magas rangú berlini Gestapo tiszttől a karlsbadi Gestapo-nak, hogy minden elrendeződjön.”

A grófné pedig gyermeke érdekeit szem előtt tartva, a háború vége felé visszaküldte Pixie-t a ronspergi birtokra, hogy ott megfelelő oktatásban részesülhessen. Bármennyire fájt is Lillynek a távollét a lányától, súlyos szívbetegsége, az állandó anyagi gondok, a megpróbáltatásoktól megtépázott idegrendszere arra kényszerítették, hogy feladja a gyermek nevelését és apja gondjaira bízza őt.

Az első magyar pilótanő további életéről meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre. Házassága válással végződött; férje 1963-ban Regensburgban újranősült, majd nemsokkal később elhunyt. Lilly a háború után Dél-Franciaországba költözött, ahol visszavonult életet élt.

A Magyar Aero Club 4-es számú pilótaigazolványának tulajdonosa, az első női pilóták egyike 1977-ben, 86 éves korában, Nizzában távozott az élők sorából.

Bécsújhelyen – ahol 21 éves korában a pilótavizsgát letette – utcát neveztek el róla.

1. Magázta a kocsit
2. Ápolónő a háborúban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók