Soha nem heverte ki Róma a gótoktól Hadrianopolisnál kapott pofont

A keleti veszedelem

A Római Birodalmat a harmadik században súlyos válság rázta meg. Ennek számtalan jele volt, többek között a kereskedelem hanyatlása, a pénz elértéktelenedése, a politikai életben pedig az egymást gyorsan váltó császárok rövid ideig tartó uralma.

A birodalom ugyan úrrá lett a krízisen, főleg Diocletianus császár reformjainak köszönhetően, megszilárdítva a határait, ám még egy évszázad sem telt el, amikor kelet felől újabb probléma közeledett.

A hunok a 4. század második felében bukkantak fel Kelet-Európa sztyeppéin. Először az alánok államát semmisítették meg, akik részben elvándoroltak, részben viszont csatlakoztak a hun hódítókhoz. Az útjukba eső következő ország Hermanarik gót király Fekete-tengertől északra elterülő birodalma volt.

Jordanes szerint az uralkodó 110 éves volt, mikor a hun támadás bekövetkezett. Hiába volt sikeres uralkodó, vereséget szenvedett a hunoktól, és a fia is elesett az ütközetben. Hermanarik a saját kardjába dőlt az ütközet után.

A Római Birodalomban ekkor két császár uralkodott, két augustus, ahogy magukat címezték. 364-től kezdve a nyugati birodalomfélnek I. Valentinianus, a keletinek az öccse, Valens császár volt az uralkodója. Utóbbinak számos problémával kellett megküzdenie, többek között leverni az ellene fellázadó Prokopiosz felkelését. 367 és 369 között több hadjáratot vezetett az Athanarik vezette gótok ellen.

Azok eleinte nem vállaltak csatát a rómaiakkal, amikor azonban mégis megtették, vereséget szenvedtek, és Valens egy előnyös békét kényszerített rájuk. A gótok megosztottak voltak, mert a Dunától északra élők között heves vita bontakozott ki a kereszténység befogadásáról. Athanarik pogány maradt, míg a gótok másik vezére, Fritigern, felvette az ariánus kereszténységet.

Miután a hunok megsemmisítették Hermanarik királyságát, azok a gótok, akik a mai Románia és Moldova területén éltek, bebocsátást kértek a birodalomba, hogy védve legyenek az új keleti ellenségeiktől. Valens engedélyezte nekik a betelepülést, így Fritigern, Alavivus, Alateus és Saphrax vezetésével szövetséges népként, azaz foederatiként átkeltek a Dunán, Moesiába.

1. A keleti veszedelem
2. A „szíves” vendéglátás
3. A gót háború
4. A türelmetlen császár csatája
5. A háború vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek