„Soha ennyi szülő nem vitte magával a gyermekeit a sírba” – hat pusztító pestisjárvány
2017. március 3. 14:27
Kevés fertőző betegség okozott akkora pánikot és pusztítást a történelem során, mint a hosszú évszázadokon át időről időre lecsapó bubópestis. A Yersinia pestis nevű baktérium leggyakoribb terjesztője a patkánybolha volt, és ha valaki megfertőződött, akár napokon belül is meghalhatott. Az alábbiakban a történelem számos nagy pestisjárványa közül hat hírhedt esetről olvashatnak.
Korábban
Bizánc tragédiája
A sokak által a legnagyobb hatást gyakorló bizánci császárnak tekintett Justinianus uralkodásának éveiben zajlott le az egyik első, viszonylag jól dokumentált pestis - olvasható a History cikkében. A járvány feltehetően Afrikából indult ki, majd kereskedőhajókon hozták be fertőzött patkányok közvetítésével Európába. A Konstantinápolyt Kr. u. 541-ben elérő járvány hamarosan már naponta mintegy tízezer életet követelt. A holttestek temetetlenül hevertek az épületekben vagy az utcákon.
Prokopiosz leírását alapul véve, az áldozatok számos, a bubópestisre jellemző tünettől szenvedtek: ilyen volt az embereket gyorsan ágynak döntő láz és a nyirokcsomók duzzanata. Maga Justinianus is megfertőződött, de sikerült felépülnie, ám Konstantinápoly lakosainak mintegy harmada nem volt ilyen szerencsés. Miután Bizáncban már alábbhagyott a tombolása, Európa, Afrika és Ázsia egyes részein időről időre felütötte a fejét, éhínséget és pusztítást hagyva maga után. Becslések szerint mintegy 25 millió áldozatot szedett, a valós szám azonban ennél magasabb is lehet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 14:20
- Futballtörténelem plakátokon keresztül a Várkert Bazárban 13:20
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel 13:15
- Stradivari és Guarnieri hangszerei is megszólalnak az idei Kaposfesten 12:20
- A térség országainak kulturális örökségével ismerkedhetünk meg a Duna Fesztiválon 11:20
- Döcögősen indult, de végül minden elképzelést túlszárnyalt Fangio karrierje 08:31
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi tegnap
- Rágcsálóírtó munkát is kénytelen volt elvállalni a Tüskevár szerzője, Fekete István tegnap