Semmibe vették a női asztronautákat az amerikai űrrepülés hőskorában

Félreállítva

A később Mercury 13 névre keresztelt csapat tagjai már készültek az első tesztűrhajózásukra a floridai Pensacola haditengerészeti támaszponton, amikor napokkal a szimuláció előtt Lovelace bejelentette, hogy a programot törölték, miután a haditengerészetnél megtudták, hogy a NASA nem támogatja a programot. 

Cobb és Hart ezt követően, 1962 márciusában személyesen találkozott Lyndon Johnson alelnökkel, hogy a politikust meggyőzzék a program újraindításáról. Johson csapatának egyik tagja, Liz Carpenter megfogalmazott egy levelet, amelyben kérdőre vonta a a NASA-t a női pilóták űrhajós karrierjének ellehetetlenítése kapcsán, és bár Johnson felvette az asztalról a tollát a Cobb-bal és Harttal folytatott beszélgetést követően, hogy aláírja az irományt, ám végül csak azt firkantott a papírra: „Ezt most fejezzük be!”.

Cobb és Hart 1962 júliusában egy kongresszusi albizottság előtt is megjelent. A diszkrimináció ellen felszólaló Cobb beszédében arra hivatkozott, hogy ők csak helyet kértek maguknak nemzetük űrhajózásának jövőjében, és hivatkozott a Mayflowerre, valamint az első, vadnyugatra tartó vonatkocsikra is, amelyekben szintén utaztak nők, hogy a férfiakkal együtt építsék a közös jövőt. Ugyanígy szeretnének úttörő szerepet játszani az űrhajózás tekintetében is – mondta Cobb. „Úgy vélem, a társadalmunknak meg kell szüntetnie azon nőkkel szembeni rosszallását, akik a családi élet és a karrier összeegyeztetésére törekednek” – fejtette ki Hart.

A Földet amerikaiként először 1962. február 20-án megkerülő John Glenn öt hónappal történelmi tette után kifejtette, hogy egy nők számára kiírt NASA-program veszélyeztetné a holdraszállást még az évtized vége előtt megvalósítani igyekvő amerikai célt. Glenn úgy vélte, a nők képesek lennének űrhajóssá válni, ám a társadalmi rend egyszerűen úgy van megalkotva, hogy ugyanúgy, ahogy háborúzni is a férfiak szoktak, a repülés is az ő feladatuk.

A NASA a nőügyekben felelős tanácsadóként szerződtette Cobbot, sok feladatot azonban nem szánt neki. Cobb nem is szívlelte túlságosan a munkakört, és elégedetlensége csak tovább nőtt, miután Valentyina Tyereskova személyében a szovjetek 1963-ban egy nőt küldtek az űrbe. Cobb legközelebb akkor került az űrutazáshoz, amikor a fotósok kedvéért egy Mercury űrhajó űrkabinjával pózolt. Nem csoda, hogy otthagyta a munkát.

Később az Amazonas dzsungeleiben élők számára juttatott gyógyszereket és humitárius segélycsomagokat, amiért Nobel-békedíjra is jelölték. Az első amerikai nő, Sally Ride végül 1983-ban jutott el az űrbe, 1995-ben pedig a Mercury 13 tizenegy még élő tagja közül nyolcan követték együtt, ahogyan Eileen Collins révén a történelemben először száll fel egy űrhajó egy amerikai női parancsnokkal fedélzetén.

1. Méltó vetélytársak
2. Félreállítva

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról