Röntgenfelszerelésével járta önkéntesként az első világháború hadikórházait Marie Curie

Maria Salomea Skłodowska néven, pedagógus szülők ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. Emlékezőtehetségének kiskorától csodájára jártak, a középiskolát kiváló eredménnyel fejezte be, de az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább.

A vallástól nővére és anyja korai halála után elfordult, úgy vélekedett, hogy a világ végső dolgai, így Isten léte is megismerhetetlen. Nevelőnőként összekuporgatott pénzéből 1891-ben Párizsba költözött, ahol nélkülözések közepette évfolyamelsőként szerzett diplomát matematikából, majd fizikából a Sorbonne-on.

1895-ben házasodott össze a fizikus Pierre Curie-vel, az esküvőn minden formaságot, az egyházi szertartást is mellőzték. A megtakarított pénzből biciklit vásároltak, és azzal indultak nászútra. Két év múlva megszületett lányuk, a később szintén Nobel-díjas Irene, majd 1904-ben Eve.

Madame Curie az uránércet és a Henri Becquerel által felfedezett uránsugárzást kezdte tanulmányozni, amelyet ő nevezett el radioaktivitásnak. Módszert dolgozott ki a radioaktív sugárzás mérésére, és Gerhard Schmidt német fizikussal szinte egy időben állapította meg, hogy a tórium is sugároz.

A vizsgálatok közben megfigyelte, hogy az uránszurokérc erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná, és ebből nagy aktivitású ismeretlen anyag jelenlétére következtetett. A további kutatásba, amelyhez utolsó megtakarításaikat is felhasználták, férje is bekapcsolódott.

1898-ban jelentették be, hogy új radioaktív anyagot találtak, amelyet Marie szülőföldje iránti tiszteletből polóniumnak neveztek el, néhány hónap múlva azonosították a rádiumot is. Marie tiszta, fémes állapotú rádiumot igyekezett előállítani, amelyben segítségére volt férje egyik kémikus tanítványa, André-Louis Debierne.

Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna uránszurokércből 0,1 gramm rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett.

Az eljárást a házaspár szabadalom nélkül közkinccsé tette további tudományos és gyógyászati kutatások céljára, holott fényesen meggazdagodhattak volna belőle. 1903-ban Henri Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat kaptak a Becquerel által felfedezett sugárzás tanulmányozásában szerzett érdemeikért.

Amikor férjét 1906-ban halálra gázolta egy lovas kocsi, Marie foglalta el katedráját a Sorbonne-on, és így ő lett az egyetem első női tanára. 1908-ban címzetes professzorrá nevezték ki, két év múlva megjelent a radioaktivitásról szóló korszakalkotó értekezése.

1911-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki a rádium és a polónium felfedezéséért, fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálatáért, ezzel a mai napig egyedülálló módon két tudományágban is a Nobel-díj birtokosa lett.

Tekintélyének köszönhetően megnyerte a francia kormány támogatását a párizsi Rádium Intézet (ma Curie Intézetként a világ vezető orvostudományi, biológiai és biofizikai kutatóközpontja) alapításához, 1914-ben irányításával készültek el az intézmény laboratóriumai, ahol később asszisztenseként lánya, Irène is dolgozott. (Irène és férje, Frédéric Joliot 1935-ben kapták meg a kémiai Nobel-díjat új radioaktív elemek előállításáért.)

A kutatóintézet hamarosan a magfizikai és magkémiai kutatások középpontjává vált. Az első világháborúban Madame Curie lányával önkéntesként megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, egy vizsgálókocsival ők is járták a hadikórházakat.

1922-ben az Orvostudományi Akadémia tagja lett, beválasztották a Népszövetség Szellemi Együttműködési Nemzetközi Bizottságába.

Ezután elsősorban a radioaktív anyagok kémiájának és orvosi alkalmazásának kutatásával foglalkozott, amihez anyagi támogatást külföldön, többek között az Egyesült Államokban tartott előadásai révén szerzett. Így sikerült felszerelnie az 1932-ben megnyílt (ma a nevét viselő) varsói Rádium Intézetet, melynek igazgatója orvos nővére, Bronisława volt.

Marie Curie kutatásait mindenféle védőfelszerelés nélkül végezte, és az általa felfedezett sugárzások áldozata lett. Csontvelőrákban halt meg 1934. július 4-én a kelet-franciaországi Passy szanatóriumában. Férje mellé temették el Sceaux-ben, majd hamvaikat 1995-ben áthelyezték a párizsi Pantheonba, és ezzel ő lett az első nő, aki bekerült a francia nemzet nagyjai közzé.

Laboratóriuma a párizsi Curie Múzeumban látható, jegyzeteit ólommal kibélelt dobozokban őrzik, mert ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre át lehet vinni róluk.

A Curie házaspárról neveztek el három radioaktív ásványt, a kűrium nevű elemet és a radioaktivitás mértékegységét (Ci). Az euró bevezetése előtt a francia 500 frankoson arcképük volt látható, és Madame Curie-t nyomtatták az 1980-as években a 20 ezer zlotys lengyel bankjegyre.

A rendkívüli nő életéről először lánya, Ève írt könyvet halála után, majd számos könyv és film született róla, a legutóbbi 2016-ban, Marie Noëlle rendezésében. Az Európai Bizottság emlékét őrizve az elmúlt években kutatói díjat alapított, és ösztöndíjprogramot indított el, 2017-et Marie Skłodowska-Curie emlékévnek nyilvánították.

Számtalan szobra áll világszerte, tudományos intézmények és közterületek, Párizsban metróállomás és egy kisbolygó viselik nevét. 2011-ben Lengyelországban minden idők legnagyobb lengyel személyiségének szavazták meg, 2009-ben a New Scientist című tekintélyes szaklap voksolásán a legösztönzőbb női tudósnak választották meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén