Miért nem pusztult ki az élővilág Csernobil körül?

A növényvilág különösen nagy hasznát élvezte az elmúlt évtizedek során annak, hogy képes ellenállni a radioaktív sugárzás rákkeltő hatásainak, a fák, bokrok és virágok jobbára károsodás nélkül éltek túl.

A szakértők szerint még a leginkább sugárzás sújtotta területeken is már a katasztrófa után három évvel már elkezdett visszatérni a növényzet. Az atomerőmű körüli kiterjedt erdőségekbe a farkasok, vaddisznók és medvék is visszatértek.

A The Conversation című lapnak írt elemző cikkében Stuart Thompson, a Westminsteri Egyetem vezető növényi biokémikusa elmagyarázta, a növények miért képesek ellenállni a sugárzásnak, és miért virágzik újra a vadvilág a zónában.

„A csernobili katasztrófa a maga módján megmutatja a bolygóra gyakorolt környezeti hatásunkat” – írta Thompson. „Bármennyire káros is volt, az atombaleset jóval kevésbé volt pusztító hatású az ökoszisztémára, mint mi. Azzal, hogy kiűztük saját magunkat a térségből, teret hagytunk a természetnek, hogy visszatérjen. Mostanra már ez Európa egyik legnagyobb természeti rezervátuma, az ökoszisztéma pedig több életnek ad otthont, mint valaha, még akkor is, ha ennek az életnek minden egyéni ciklusa egy kissé rövidebb ideig tart.”

Amikor az emberi sejteket eltalálják a magas energiatöltetű részecskék és hullámok, amelyeket az instabil, bomló radioaktív anyagok bocsátanak ki, felépítésük megbomlik, és olyan kémiai reakciók indulnak el, amelyek károsítják működésüket. A DNS különösen érzékeny az e részecskék által okozott kárra, mivel a sejtek különféle szervecskéi pótolhatók, azonban az adott sejtben lévő DNS nem.

Magas sugárdózis esetén a DNS teljességgel szétzilálódik, a sejtek pedig gyors elhalásnak indulnak, ezáltal pedig megjelennek a sugárfertőzés klasszikus tünetei.

Ezek közé tartozik a legyengültség, a fáradtság, az ájulás és a zavarodottság, az orr, a száj, az ínyek és a végbél vérzése, a gyulladások, az égésnyomok és nyílt sebek a bőrön, valamint a kiszáradás, a hasmenés, a láz és a hajhullás.

Az állatok esetében ez a folyamat az esetek túlnyomó többségében halálos. A mechanizmusokhoz, amelyek szerint az állati sejtek működnek, az adott sejt minden szervecskéjére (és azok helyes működésére) szükség van – a növényeknél azonban ez nincs így.

Thompson szerint a csernobili zóna legradioaktívabb területein az emberek és állatok megöléséhez szükséges sugárzás többszöröse volt jelen. Az alacsony dózisú sugárzás nem okoz azonnal változásokat az egészségben, de a sejtkárosodás által okozott mutációk növelik az élet során kialakuló rák kockázatát.

A csernobili katasztrófa által okozott rákos megbetegedések számáról a becslések igen széles skálán mozognak. Az eleve nehéz feladat elé további akadályokat gördít a szovjet, valamint az orosz és az ukrán állam titkolózása a tragédiával kapcsolatban.

Egyes szakértők szerint 53 000-re, illetve 27 000-re becsülhető az átlagos előforduláson felüli rákos megbetegedések, illetve halálozások száma, amelyek a balesetnek tudhatók be – e becslésekbe azonban nem számolhatók bele a pajzsmirigyrák esetei.

A növények az állatoknál és embereknél sokkal rugalmasabbak, és a környezeti ingerekre sokkal hatásosabb válaszokra képesek – legfőképpen amiatt, hogy képtelenek helyet változtatni a veszély elkerülése érdekében. A növényi sejtek meglehetősen alkalmazkodóképesek, és környezetüktől függően képesek változtatni működésük módján.

E válaszok közé tartozhat a magasabbra növés vagy a gyökerek mélyebbre eresztése, attól függően, milyen kémiai jelzéseket érzékelnek maguk körül. Ezek mellett a fény, a víz és a felszívható tápanyagok mennyisége, valamint a hőmérséklet is indikátorokként szolgálnak számukra.

Az állatokkal ellentétben a növények emellett jóval könnyebben tudnak bármilyen szükséges sejttípusból újat létrehozni, és elhalt sejtjeiket is jóval könnyebben képesek pótolni. Ennek köszönhetően a radioaktív sugárzáshoz jobban tudnak alkalmazkodni, illetve az általa okozott károkat lényegesen könnyebben tudják orvosolni.

Habár a növényekben is alakulhatnak ki daganatok, ezek nem képesek az élőlény más részeire is átterjedni, ahogy az az állatoknál és embereknél gyakran megtörténik. Ez a növényi sejtek rideg, kevésbé áthatolható sejtfalainak köszönhető.

A „beépített” természetes ellenálló-képességük mellett azonban a csernobili erőmű közelében élő növények úgy tűnik, genetikai múltjukban „tárolt” ősi mechanizmusokra is hagyatkoznak DNS-ük védelmében.

A földi élet kialakulásának kezdetén a természetes környezetben lényegesen magasabb volt a radioaktív sugárzás szintje, mint napjainkban, és a növények kénytelenek voltak e viszonyokhoz adaptálódni

A szakértők szerint a katasztrófa e korai túlélési mechanizmusok „ébredését” idézhette elő a környékbeli flórában. Thompson cikkében hozzátette: „Az élet ma virágzik Csernobil körül. Számos növény- és állatfaj populációja valójában nagyobb, mint a katasztrófa előtt volt. Az emberéletek Csernobil következtében történt tragikus vesztesége és rövidülése mellett a természet e visszatérése meglepő lehet.”

„A radioaktivitásnak vannak kimutatható negatív hatásai a növényvilágra, és lerövidítheti az egyes növények és állatok életét. De ha az élet fenntartásához szükséges források elegendő mennyiségben rendelkezésre állnak, és a terhek nem halálosak, az élet virágzásnak indul. A legfontosabb tényező az, hogy Csernobilnél a radioaktivitás által jelentett teher enyhébb, mint az emberek távozása által jelentett pozitívumok” – írta Thompson.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején