Rajongói és a hatalom is pokollá tették Gombaszögi Frida életét
2022. december 9. 10:35 Múlt-kor
Korábban
Az örökösnő
Miklós Andor birodalma az ország legnagyobb újságkonszernjéből, Az Est Lapkiadó Részvénytársaságból, a legnagyobb nyomdaüzemből és a legtekintélyesebb könyvkiadó vállalatból, az Athenaeum Rt.-ből állt össze.
A hatalmas vagyon és az ezzal járó befolyás – amely ráadásul a sajtóra, a kor legerősebb véleményformáló intézményére épült – ártott a mindenkori politikai hatalomnak, főként azért, mert a szabad véleménynyilvánításban saját propagandájának gyengítését látta.
A Horthy-korszak, a második világháború utáni koalíciós időszak és a Rákosi-korszak országvezetői sem engedték az őt megillető tulajdonhoz. A „sajtócézár” Miklós Andor után maradt Est-lapok és a nyomdák akkora vagyont képeztek, hogy azt egyik hatalom sem akarta kiengedni a kezéből.
Varsányi Irén mint Olga, Gombaszögi Frida mint Masa és Makay Margit mint Irina Anton Pavlovics Csehov A három nővér című színművében, 1922-ben (Labory/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KB VII. 136)
1938 elejétől egyre gyakoribbak lettek a baloldali és liberális lapok elleni támadások. A Horthy-érában a vállalat a „zsidó kapitalizmust” testesítette meg. Próbálták ellehetetleníteni, végül „adótartozás” címén szerezték meg. Teleki Pál miniszterelnök támogatásával és Reményi-Schneller pénzügyminiszter levezénylésével az állam „megmentette” az eladósodott vállalatot. Az Est pedig 1939. november 17-én megszűnt.
Gombaszögi Frida zsidó származása miatt színpadra sem állhatott a következő években. 1944 tavasza és 1945 januárja között Hachspacher Ilona erdélyi menekült szerepét „alakította", azaz eltitkolta személyazonosságát és hamis papírokkal bujkált a nyilasok elől. Megmenekülésében a barátok, de az első férje, Rajnai Gábor színész is segítségére volt.
A háború alatt mindene odalett, megmaradt papírgyára porig égett, lakását kirabolták, a ház bombatalálatot kapott. Ő azonban sokakkal ellentétben megmenekült. Hosszú pereskedés indult meg a Magyar Államkincstár ellen az Athenaeum visszaszerzése érdekében. Gombaszögi arra hivatkozott, hogy a kötött szerződés kizsákmányoló ügylet volt, másrészt kényszer hatása alatt írta alá.
A kommunista propagandalapok nem kímélték, ők nem a zsidó üldözöttet látták benne, hanem a „tőkést”. Még a halott Miklós Andor ellen is folytattak nyomozást egy feljelentés alapján, amelyet nyilván nem véletlenül időzítettek a bírósági tárgyalás idejére. A vád szerint Miklós Andor 25 évig „fasiszta szellemben” irányította lapjait. Ezt a vádat végül rövid időn belül ejtették és a nyomozást lezárták.
Nem volt ilyen gyors az eljárás Gombaszögi esetében. Miklós Andorné, az Athenaeum és a Magyar Kincstár közötti per folytatódott, született ítélet az özvegy javára, de a folyamatos fellebbezések miatt mindig újra kellett tárgyalni az ügyet, amelyet végül az államosítási törvény zárt le.
1912-es grafika Gombaszögi Fridáról a Vasárnapi Ujságban
Ekkoriban Gombaszögi Amerikában tartózkodott, Irén húgánál töltött el egy fél évet, sokak megdöbbenésére azonban hazatért, pedig ekkor már jól tudta, semmit sem fog visszakapni örökségéből. 1945-től újra szerepelt színpadon, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban játszott. Az 1950-es évek elején azonban Budapestet is el kellett hagynia és csak vidéki társulatoknál léphetett fel. Amikor kérvényezte a fővárosba való visszatérését, kérését elutasították.
A Népművelési Minisztérium színházi főosztálya indoklásában azt írta, hogy „Gombaszögi nem nagy tehetségű, kiöregedett színésznő. […] Gombaszögi Frida egyébként az Est lapok egykori vezetőjének özvegye, elhelyezését már csak ezért sem tartjuk fontosnak.” Egy év múlva térhetett vissza Budapestre, 1953-tól 1961-ig ismét a Nemzeti Színház művésze volt, de már csak apróbb szerepekben játszott. 1961 nyarán, 71 éves korában érte a halál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.