Radikális változásokat hozott Japánban Meidzsi császár uralma
2024. július 30. 15:05 Múlt-kor
112 éve, 1912. július 30-án hunyt el 45 év uralkodás után Meidzsi japán császár, a szigetország 19. századi „nyitásának” és modernizálásának levezénylője, a feudális államból a 20. század elejére számottevő ázsiai hatalmat kovácsoló uralkodó. Miután megdöntötte az országot 1600 óta irányító Tokugava család hatalmát (ez volt az úgynevezett Meidzsi-restauráció), ő lett a 14. század óta az első császár, aki maga gyakorolta isteninek tekintett hatalmát.
A császár 1872-ben
Korábban
Nevek és korszakok
A „Nagy”, illetve „Jó” jelzőkkel is illetett császárt posztumusz nevén szokás Meidzsiként emlegetni, különösen Japánban – ő maga életében a Mucuhito nevet használta, ifjúkorában, hercegként pedig Szacsinak nevezték.
A Meidzsi („felvilágosult kormányzás”) eredetileg a korszaknevet jelölte, amelyet uralkodásának jelölésére választott – a korszaknév és a posztumusz név az ő halála óta egyezik a japán császárok sorában.
1852. november 3-án született Kiotó császári fővárosban Kómei császár és ágyasa, Nakajama Josiko gyermekeként. Mivel a korabeli japán kultúrában a szülést „szennyező” folyamatnak tekintették, a császári hercegek születésének körülményei szöges ellentétben álltak az európai udvarokban megszokottakkal: Szacsi herceg anyai nagyapja birtokán, egy kis épületben jött a világra, a császári palotakomplexumon kívül.
Kómei császár
A herceg ifjúkoráról keveset tudni: életének ezen szakasza jobbára későbbi leírásokból ismert, ezek gyakran ellentmondanak egymásnak. Egyes beszámolók szerint a herceg a kezdetektől fogva életerős, másokat uraló személyiség volt, és kimondottan tehetséges a szumóban, más források azt állítják, törékeny volt és gyakran betegeskedett, a tűzfegyverek dörejétől pedig rendszerint eszméletét vesztette.
Annyi biztos, hogy a császári vérvonal súlyos belterjessége (Meidzsi szülei és korábbi felmenői is különböző mértékben rokonok voltak) több veleszületett rendellenességet is eredményezett a hercegben, amelyek az idő múlásával egyre nehezebbé tették életét.
Kevesebb mint egy évvel születése után hajózott be Matthew Perry amerikai admirális híres hajóhadával (amelyet a japánok csak „fekete hajókként” emlegettek), hogy a modern amerikai haditengerészet fenyegetésével rábírja az elmaradott, a világtól 250 éve elzárkózó szigetországot a kereskedelemre.
A látogatást követő időszakban Japán több nagyhatalommal is úgynevezett „egyenlőtlen szerződést” kötött, amelynek keretében a külföldiek különleges kiváltságokkal végezhettek kereskedelmi tevékenységet Japánban.
A szamuráj osztály, azaz a nemesség tagjai egyre elégedetlenebbek voltak e helyzettel: eleinte a külföldiek kiűzését, majd az ország modernizálását kezdték pártolni, és a sógunátus (bakufu) intézményében látták meg az ország bajainak forrását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Szocialista divat alulnézetből 16:05
- Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt 14:20
- Margit hercegnő azonnal beleszeretett a jóképű pilótába 10:20
- Már hároméves korában a kamera elé állt Bruce Lee 09:50
- Nagylelkű felajánlásával sok vitát váltott ki Alfred Nobel 09:06
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
