Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el

Fegyver helyett csákánnyal

A diktátorok körében szokatlan magatartást tanúsító, a nyilvánosság elől rejtőzködő Pol Pot Kambodzsájában a kivégzések a mindennapok részévé váltak. Bíróságok nem működtek, a vörös khmer káderei döntötték el, hogy ki „érdemli meg” a halált. A kivégzések leggyakoribb oka az élelemlopás volt, de halállal büntették azt is, ha valaki házasságon kívül létesített nemi kapcsolatot, vagy ha éhségre panaszkodott. A nők és a gyerekek „kihágásait” ugyanolyan keményen büntették, mint a férfiakét.

Az áldozatok mintegy felét – a lőszerkészletek kímélése miatt – csákánnyal, ásóval vagy valamilyen fémrúddal ütötték agyon. A gyerekeket gyakran úgy végezték ki, hogy fejüket az indiai fügefa törzsének vágták. A holttesteket tömegsírokban temették el az úgynevezett gyilkos mezőkön, de az is előfordult, hogy trágyaként használták fel a maradványokat. A vörös khmer katonák többségét gyerekek alkották, akiket 12 évesen (vagy még korábban) szakítottak el szüleiktől, hogy a vezetők utasításait vakon végrehajtó robotokká képezzék ki őket.

Az Angkar kiterjedt átnevelőtábor-hálózatot működtetett. A leghírhedtebb börtönben, a phnompeni középiskolából megsemmisítő központtá átalakított Tuol Slengben a rabok mintegy négyötödét a kegyvesztett vörös khmer káderek alkották.

A szadista őrök a vallatásnál gyakran használtak villanyáramot, és előfordult, hogy megették a kivégzett foglyok máját. A gyerekeket azzal az ígérettel választották el az anyjuktól, hogy biztonságos helyre viszik őket, valójában azonban rájuk is halál várt. A 14-15 ezer fogoly közül mindössze hét maradt életben, ezért a népnyelv csak úgy emlegette a Tuol Slenget, mint „a hely, ahova az emberek bemennek, de soha nem jönnek ki.”

Ágyban, párnák közt

A vietnami csapatok számos határincidenst követően 1979. január 7-én elfoglalták Phnompent, véget vetve ezzel a vörös khmerek közel 4 évig tartó ámokfutásának. A kivégzések, az éhínség és a különböző megbetegedések (vérhas, mocsárláz stb.) következtében Kambodzsa 7 milliós lakosságából mintegy 1,5-2 millióan vesztették életüket. Az országban még 1990-ben is kevesebben éltek, mint 1970-ben.

Pol Pot és emberei a dzsungelbe menekültek, ahol többek között amerikai segítséggel folytatták gerillaharcukat. A vörös khmer vezetőjét soha nem vonták felelősségre, szabad emberként abban a tudatban halt meg 1998 áprilisában, hogy – az 1871-es párizsi kommün mellett – a történelem legnagyobb forradalmának vezetője volt. Halála után a gerillák letették a fegyvert.

1. Eltörölt városok
2. Rasszista kommunisták
3. Fegyver helyett csákánnyal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán