Párizs: ne kapjon emlékérmét Waterloo!

Idén lesz az 1815-ös waterlooi csata kétszázadik évfordulója, s bár a franciák érzékenységét szem előtt tartva Nagy-Britannia nem tervez nagyobb horderejű eseményt a Wellington hercege által Napóleon felett aratott világraszóló diadal bicentenáriuma kapcsán, már csak a történelmi távlat ténye is azt diktálná, hogy valamilyen formában megemlékezzenek a francia császár sorsát végleg megpecsételő ütközetről.

Belgium 2 eurós emlékérmét tervez kibocsátani, ám a franciák mindent bevetnek, hogy ezt megakadályozzák, mondván, az "negatív szimbólum" lenne és aláásná az eurózóna egységét. Brüsszel februárban nyújtotta be az Európai Unió Tanácsának az érme tervezetét, de francia tisztviselők napokon belül tiltakozásukat fejezték ki, és arra figyelmeztettek, hogy az biztosan ellenséges reakciót fog kiváltani Párizs részéről.

"A waterlooi csata nem pusztán egy fegyveres konfliktus, hanem egy olyan esemény, amely különleges helyet foglal el a kollektív emlékezetben. Ez az érme negatív üzenetet hordoz Európa egy bizonyos része számára, káros, miközben az eurózóna kormányai az egység erősítésén fáradoznak és a monetáris unión keresztül együttműködésre törekednek" - olvasható a levélben.

A Brüsszeltől délre fekvő Waterloonál 1815. június 18-án ütköztek meg Bonaparte Napóleon francia császár hadai a Wellington brit herceg vezette - főként britekből, poroszokból és hollandokból álló - szövetséges haderővel. A kilenc órán át tartó, többek között Victor Hugo és Walter Scott által is halhatatlanná tett ütközetben majdnem 200 ezer katona küzdött egymással. A végeredmény: több mintegy 30 ezer halott, több tízezer sebesült és hadifogoly, a francia haderő visszavonulásra, Napóleon pedig lemondásra kényszerült.

Bár néhány brit képviselő nemtetszését fejezte ki a francia vétó miatt, az Európai Unió Tanácsa elismeri, hogy az eurózóna tagjainak jogában áll tiltakozni olyan esetekben, ha egy érme sértené bizonyos állampolgárok érzékenységét. Nem ez az első alkalom, hogy a franciák Waterloo miatt szívják a fogukat: széles körben ismert, hogy korábban Charles de Gaulle, François Mitterrand és Jacques Chirac is azt kérte, ha Nagy-Britanniába mennek, takarják le a waterlooi és a trafalgari csatát ábrázoló, a Royal Gallery of the Palace of Westminsterben kiállított két Daniel Maclise-alkotást.

UPDATE:

A belga kormány szerdán visszavonta tervét, hogy kéteurós érmével emlékezzen meg az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csatáról, amelyben az úgynevezett hetedik koalíció erői, főleg brit, holland és porosz csapatok a mai Belgium területén, a Brüsszeltől mintegy 15 kilométerre délre fekvő Waterloo mellett végső vereséget mértek Napóleon francia császárra. 

Az Európai Unió 19 eurót használó országában a közös pénznem egyik oldalán minden állam saját nemzeti jelképeit jelenítheti meg. A kéteurós érmék esetében különleges kiadásokat is verethetnek, ezek elfogadásáról azonban az EU miniszteri tanácsának kell döntenie.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt