2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Öt hét alatt született meg a korabeli Európa egyik leghaladóbb szellemű alkotmánya

2022. május 17. 19:20 Múlt-kor

Egy évszázadnyi függés

Az önálló Norvégia álma nem élhetett sokáig: miután nem sikerült sem Nagy-Britannia, sem a hatodik koalíció más államainak támogatását megszerezni az önállósági törekvésekhez, nyilvánvalóvá vált, hogy a győztes Svédország katonai erővel fog érvényt szerezni a kieli békében foglaltaknak.

A július 26-ától augusztus 14-éig tartó háborúban a svédek egyértelmű fölényben voltak, azonban több helyen jelentős ellenállásba ütköztek, ami fontos mozgásteret hagyott Keresztély Frigyesnek.

Augusztus 10-én XIV. Károly János svéd király volt az, aki tűzszünetet ajánlott fel, és még aznap megkezdődtek a két fél közötti tárgyalások a Viken megyei Mossban (érdekesség, hogy e háború mind a mai napig az utolsó fegyveres konfliktus, amelyben Svédország részt vett).

A svéd fél jelentős engedményt tett: elfogadta a májusi alkotmányt, ezzel biztosította a norvégokat arról, hogy országukat nem fogja egyszerűen bekebelezni a keleti szomszéd.

A mossi konvenció néven elfogadott egyezmény hivatalosan a svéd király és a norvég kormány között jött létre, azt nem Keresztély Frigyes (akinek legitimitását a svéd fél nem ismerte el), hanem két minisztere, Niels Aall és Jonas Collett írta alá. Értelmében Norvégia az uralkodó személye és a külügyek kivételével gyakorlatilag külön ország maradt.

1814. november 4-én a Storting hivatalosan is Norvégia királyává választotta Bernadotte-ot (ekkoriban a norvégok szintén XIV. Károly Jánosként emlegették, napjainkban a norvég történetírás III. Károly Jánosnak nevezi), és a későbbi közös királyok is a norvég törvényhozás jóváhagyásával léptek trónra, azaz továbbra sem vált örökletessé a monarchia.

Norvégia és Svédország uniója békés úton, a Storting kezdeményezéséből, népszavazással megerősítve ért véget 1905. október 26-án, II. Oszkár svéd király lemondásával a norvég trónról. Helyére Károly dán királyi herceg lépett VII. Haakon néven, akinek leszármazottai (a Glücksburg-ház) máig Norvégia uralkodói.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Christian Magnus Falsen, az alkotmány egyik szerzőjeKeresztély Frigyes dán koronaherceg, Norvégia kikiáltott királyaXIV. (III.) Károly János, svéd–norvég király
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár