Összekaptak az egyiptológusok Tutanhamon miatt

Dongaláb, nőies csípő, kapafog

Tutanhamon több mint háromezer éves luxori sírhelyének 1922-es feltárása óta a Királyok Völgye egyik fő látványosságának számít: elsősorban nem páratlan sírkincsei - közte híres aranymaszkja - miatt, amelyeket a legismertebb ókori műkincseknek tartanak, hanem mert a gyermekfáraó egész életét, származását, illetve halálát rejtély övezi.

A közvélemény és a tudóstársadalom immáron kilenc évtizede ugyanarra az egyszerűnek tűnő, ámde igen összetett kérdésre keresi a választ: ki volt az igazi Tutanhamon? Ehnaton fia, esetleg testvére? Miért temettek mellé fiatalkora ellenére annyi kincset? Hogyan halt meg? Természetes körülmények között, vagy ellenkezőleg: megölték? Milyen betegségek gyötörték élete folyamán?

A kérdés már csak azért sem egyszerű, mert amint egyre sikerül választ adni, azonnal egy újabb merül fel. A Tutanhamon életét övező sűrű köd 2005-ben kezdett felszakadozni, mikor Záhi Havvász egyiptomi régész közzétette a legújabb vizsgálatok eredményét. A 2005-ös komputertomográfiás vizsgálatok végkövetkeztetése szerint Tutanhamon halálát lábtörés utáni üszkösödés okozta, lábát pedig úgy törte el, hogy lezuhant valahonnan - ezzel magyarázható a sírjában fellelt összesen 130 sétapálca, illetve az a tény, hogy a reliefeken még a vadászjeleneteken is ülve ábrázolták. Havvászék vizsgálata megcáfolta azt is, hogy Tutanhamonnak gerincferdülése lett volna, továbbá megerősítették, hogy a fáraó fiatalon, körülbelül tizenkilenc évesen halt meg, élete során pedig jó egészségnek örvendett.

A Tutanhamon maradványain 2008 és 2010 között végzett DNS-vizsgálatok további részletekkel segítették a tisztánlátást. Egyiptomi szakemberek német antropológusokkal egyetemben arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerekfáraó természetes körülmények között, malária, vagy egyéb betegségben hunyt el. Tutanhamonnak dongalába volt, ezenkívül farkastoroktól is szenvedett.

Az egészségi állapot megismerésén túl a szakemberek a fáraó családi kapcsolatainak feltárására is kísérletet tettek. Egyszer és mindenkorra bebizonyosodott, hogy az egyiptomi fáraó az egyistenhitet, Aton kultuszát bevezető Ehnaton gyermeke volt, s nem testvére, ahogy azt néhányan meggyőződéssel állítják. Mint arra Carsten Pusch, a Tübingeni Egyetem paleogenetikusa is rámutatott, "Tutanhamon nem volt egy büszke vagy éppen erős vezető, inkább egy törékeny, gyenge, rossz egészségi állapotú gyermek. Nem tudott egyedül járni, ezért vagy botra támaszkodva közlekedett, vagy mások segítettek neki járni az üszkösödés miatt".

Ezzel egy időben összesen 11 múmián végeztek genetikai kutatásokat. A kiterjedt DNS-vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a Tutanhamont megelőző pár nemzedékben rendellenességek halmozódtak fel, továbbá számos betegséget - köztük a csontok és a porcok ritka gyulladását, az ún. Köhler-csontbetegséget - sikerült kimutatni a fáraó és négy családtagjának múmiáján.

Amerikai, francia és egyiptomi kutatók egymástól függetlenül, a National Geographic Societyvel együttműködésben, a legújabb orvosszakértői technikák segítségével próbálták rekonstruálni Tutanhamon arcát. Meglepő módon mindhárom tudósgárda szinte ugyanarra az eredményre jutott: egy olyan képmást készítettek, amely semmiben sem hasonlít a fáraó aranymaszkján látható arcra, ahogy a kairói Egyiptomi Múzeum számtalan fáraóábrázolására sem.

Ha még ez sem lett volna elég, a BBC új dokumentumfilmjében bemutatott kutatás még jobban megdöbbenthette azokat, akiknek a fejében továbbra is valamiféle idealizált kép élt a fáraóról. Az eredmény - kis túlzással - sokkoló volt: a kutatók több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.

1. Dongaláb, nőies csípő, kapafog
2. Csak a hírnevet keresik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
• Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
• Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
• Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói