Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai

Megszemélyesített irredenta szimbólumok

Az irredenta kultusz gyakran használt megszemélyesített szimbólumokat, amelyek közül Hungária, mint a magyar nemzetet megjelenítő nőalak a legismertebb. Az allegorikus ábrázolás a 19. században jelent meg először, majd Trianon után számos emlékmű központi figurájává vált. Hungária lett a főalakja a Budapesten, a Szabadsági téren álló Észak-szobornak, majd később Sopronban, az 1921-es népszavazásnak emléket állító Hűségkapunak is. Ez utóbbi emlékmű díszíti mai napig a Tűztorony belváros felé eső kapuját, ahol a Magyarországot szimbolizáló Hungária istennő – fején a Szent Koronával –, ülve fogadja a hazához visszatért német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát.

A magyar nemzetet szimbolizáló nőalak mellett Iustitia, az Igazság istenasszonya is megjelenik mérleggel és karddal kezében a Magyar Igazság Kútján, amelyet a revíziós törekvéseket támogató Rothermere lord tiszteletére állítottak 1929-ben Budapesten. A mai Szabó Ervin Könyvtár épülete előtt álló kút – amelynek eredeti jelképeit 2007-ben állították vissza – elsődlegesen az angol lordnak kíván köszönetet mondani, ahogy az a rajta található feliratból is kiolvasható: „E kutat hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot.”

Magyarország fájdalmát kívánta jelképezni az a női szoboralak, amely eredetileg a budapesti Szabadság tér déli oldalán állt. A szobor – jobb könyökét a magasba emelő, arcát behunyt szemmel az égnek fordító, álló női akt – nehezen lett volna beilleszthető a Szabadság tér korabeli heroikus emlékműveinek sorába, hiszen nem hordozta az irredentizmus mindenki számára könnyen értelmezhető üzenetét. Ezt kívánták ellensúlyozni, amikor a bronzból öntött alkotás feliratot kapott a mészkő talapzaton, magyar és angol nyelven: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere”. 1945 után jelentésétől megfosztva többször áthelyezték, jelenleg Sopronban áll, az Erzsébet Oktató Kórház Rehabilitációs Intézetének parkjában. Torzóként kiképzett másodpéldánya Debrecenben látható.

Az 1990 utáni alkotások közül talán a kaposvári emlékművet érdemes kiemelni, ahol szintén női alak szimbolizálja Magyarországot. Melocco Miklós szobrászművész az avatás alkalmából elmondott beszédében „kőbe zárt fájdalomnak” nevezi a szobrot, kiemeli, hogy az allegorizált női alak által tartott „obeliszk csúcsa hiányzik, mint a romba dőlt templom sisakja”, s az alsó alak pedig „tehetetlenül, látszólag tartja egyben az eltört alakot.” Egy másik értelmezés szerint a szobor már a tragédia utáni jövőbe tekint, ugyanis mint „eget és földet összekötő jel, szelíden vezeti az ég felé tekintetünket” (Somogyi Hírlap, 2010. június 5.).

1. Az ezeréves Magyarország mint irredenta szimbólum
2. Megszemélyesített irredenta szimbólumok
3. Hagyományos történelmi szimbólumok
4. Keresztek, kálváriák
5. Országzászlók
6. A nemzeti összetartozás mint „modern” Trianon-szimbólum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring