Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint

Arisztokrata összeesküvők vagy a brit titkosszolgálat?

Ez azonban még nem került az életébe, nem úgy, mint a 1916. december 29-i vacsorameghívás. A szerzetes elfogadta a kalandos életű, nyíltan homoszexuális Feliksz Juszupov herceg invitálását. A herceg, akinek apját éppen Raszputyin távolíttatta el Moszkva főkormányzói székéből, egy katonatisztekből és arisztokratákból álló csoport tagja volt, amely a sztarec meggyilkolására szövetkezett.

Az összeesküvők között volt még a cár unokatestvére, Dimitrij Pavlovics nagyherceg, Szuhotyin őrnagy, a fent már említett Puriskevics és egy orvos, Lazavert doktor. A merénylők Juszupov gyönyörű feleségével, II. Miklós egyetlen unokahúgával, Irinával való találkozás ígéretével csábították a Juszupov-palotába.

Maga a herceg hozta el kocsival Raszputyint, és az alagsorba vezette, ahol ciánnal mérgezett madeiraborral és süteménnyel kínálta a vendéget, aki hamar berúgott, de a várakozásokkal ellentétben nem fordult az asztal alá. Nem kizárt, hogy Lazavert doktornak nem volt elég lelkiereje ahhoz, hogy hippokratészi esküjét megszegve mérget tegyen az ételbe és italba, legalábbis erre utal Juszupov egyik pártfogoltja, Victor Contreras egy, a hercegnek a későbbiekben írt levele.

Bármi volt is azonban az igazság, az elképedt herceg végül pisztollyal tért vissza, és hátba lőtte a „mágust”. A szerzetes erejéből még annyi tellett, hogy néhány perccel később feltápászkodott, s támolyogva elindult a kijárat felé. Puriskevics azonban már nem kegyelmezett: két lövéssel végzett Raszputyinnal.

A biztonság kedvéért Juszupov a fejét is összeverte, majd az összeesküvők a tetemet a jeges Néva folyóba dobták.

A merénylettel kapcsolatban néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy abban az angol titkosszolgálat keze is benne lehetett. Andew Cook, a téma szakértője a gyilkosságot egyenruhás szolgáknak álcázott brit ügynököknek, Stephen Alleynek és Oswald Raynernek tulajdonítja.

A történész szerint a briteknek elemi érdeke volt, hogy megakadályozzák Oroszország németekkel kötendő különbékéjét, de konkrét tárgyi bizonyítékot is felhoz elmélete alátámasztására: a Raszputyin életét kioltó Webley típusú fegyvert csak a brit titkosszolgálat használta ebben az időben.

A sztarecet néhány nappal a merénylet után kihalászták a folyóból, és a cári család papja által celebrált gyors gyászszertartást követően eltemették.

A merénylők közül senkit sem vontak felelősségre, Dimitrij Pavlovicsot Perzsiába, Juszupovot pedig családi birtokára száműzték. Az Orosz Birodalom pedig, mint azt Raszputyin megjósolta, nem sokkal halála után összeomlott.

1. A tejfakasztó jós
2. Orgiák és telefonos „távgyógyítás”
3. Besült jóslatok
4. Arisztokrata összeesküvők vagy a brit titkosszolgálat?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház