2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után

2024. július 26. 16:05 Múlt-kor

Lelkes amatőrök

A baloldali fiatalokból (a Kubai Néppárt „ortodox” szárnyának ifjúságából, többnyire munkás- és alsó középosztálybeli huszonévesekből) szervezett Mozgalom tagjai lázas készülődésbe kezdtek.

Havannában és környékén magukat a sportlövészet iránt érdeklődő üzletembereknek kiadva járták a lőtereket, és különféle forrásokból szedett-vedett fegyverarzenált halmoztak fel.

Castro öccsével, Raúllal együtt azt tervezte, több katonai installáció ellen indítanak majd egyszerre támadást egy kijelölt időpontban, ám végül ez a terv két célpontra szűkült: ők ketten a Mozgalom 135 tagjával Santiago de Cubában a Moncada laktanya (az ország második legnagyobb katonai létesítményét) ellen indultak, míg további 24 társuk a szomszédos Granma tartományban fekvő Bayamo városában indított támadást egy laktanya ellen.

A dátum tudatos választás volt, ugyanis Santiago de Cubában július 25-e hagyományosan nagyszabású fiesták napja. Castróék úgy gondolták, a laktanya őrsége az átmulatott éjszaka után kevésbé lesz képes a védekezésre.

A forradalmárok a fegyverek mellett egyenruhákat és autókat is szereztek, és egy magas rangú katonatiszt által vezetett kontingensnek tervezték kiadni magukat. A létesítmény területén belülről szándékoztak megkezdeni a fegyveres akciót, amelynek elsődleges célja a rádióállomás, illetve a fegyverraktár elfoglalása volt.

A reggel öt órakor megindított hadművelet a kezdetektől kudarcra volt ítélve. A 16 járműből álló konvoj hamar szétszakadozott a forgalomban, a nehézfegyverzetet szállító jármű eltévedt, és a gerillák rosszul mérték fel a helyzetüket – már a külső ellenőrzőpontoknál tűzharcba bocsátkoztak a katonákkal, így a laktanya területére be sem jutottak, mielőtt a bázison megszólalt volna a riadó.

A kormányoldalon 19 katona, illetve rendőr vesztette életét és 28-an sebesültek meg, míg a lázadók oldalán kilenc halálos áldozat (ebből négy „baráti tűz” által) és 11 sebesült volt a mérleg.

A laktanya melletti civil kórházat elfoglalni igyekvő gerillák közül 18-at azonnal kivégeztek a laktanya lőterén, további 34 főt pedig aznap, illetve a következő napok folyamán fogtak el és öltek meg a kormányerők.

A Castro-fivéreknek és a főbb résztvevőknek sikerült egy időre elrejtőzniük, azonban végül őket is elfogták és bíróság elé állították. A tárgyalás során az ügyészség olyan kormányellenes aktivistákat is megvádolt, akik nem vettek részt az akcióban – sokuk már eleve illegalitásban élt, és nem jelent meg a bíróságon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár