Olaszbástyák, időutazás Ikarusszal, és hastáncbemutató a szigetvári Zrínyi Várban!

Fotó: Szabó Gábor

Szigetvár 1566-os ostromának és Zrínyi Miklós bán kirohanásának és hősi halálának történetét mindenki ismeri. Egy vár és az általa védett terület története azonban sokkal több egyetlen eseménynél.

Egy vár elkerülhetetlenül egységet, szimbiotikus közösséget alkot az általa védeni hivatott területtel, és erre a kölcsönösségre Szigetvárnál talán nem is találhatnánk jobb példát: az Almás-patak és a környező mocsárvidék adta a Szigetvárat védő árkokhoz a vizet, és a vár és környéke lakóinak e vidék szolgált egyszerre menedékéül vészhelyzetekben és gazdag természetvilágának köszönhetően éléskamrájául is.

Fotó: Szabó Gábor

Az 1420 körül épült, a 15. század során a Garai, majd az enyingi Török család birtokába kerülő, egyre terebélyesedő vár jelentősége igazán az 1526-os mohácsi csatavesztés után nőtt meg, ugyanis innentől ez az erősség állt a nyugat felé törekvő török csapatok útjában. E védelmi szerepben került sor a vár híres 1566-os ostromára és a török általi elfoglalására is. Az 1526 és 1566 közötti évtizedek során – többek között itáliai mesterek bevonásával – folyamatosan fejlesztették egyre korszerűbb erődítménnyé, így kapta úgynevezett „olaszbástyáit” is.

Fotó: Szabó Gábor

Az ostrom során a vár szinte teljesen megsemmisült a török ágyúk tüzétől, a hódítók azonban újjáépítették, ugyancsak a kor akkori legmodernebb védműveit alkalmazva. Ezt az állapotot tükrözi a mai, restaurált Zrínyi Vár is.

Az egyetlen lakótoronyból és az azt körülölelő falból a ma látható kora újkori erődkomplexummá kinövő Zrínyi Vár történetének minden szakaszából őriz a mai napig emlékeket, ezeket pedig a legújabb epizódban sorban végig is járja Vadon Jani és csapata. Megtudhatjuk, hogyan néz ki a mai Szigetvárra vetítve a város egykori alaprajza, de azt is, hogyan lehet egy klasszikus Ikarusszal utazni az időben. Igazi különlegességként egy vári mulatságon is részt vehetünk a helyi hagyományőrzőkkel, akik a magyar és a török hagyományokat – utóbbiak közt a hastáncot is – egyaránt felelevenítik.

Fotó: Szabó Gábor

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

Fotó: Szabó Gábor

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Fotó: Szabó Gábor

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

A Várfoglalók legújabb része október 22-én, vasárnap délután 16:30-tól látható a Spektrum műsorán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban