Nobel-díjból egy, találmányból több mint száz volt Gábor Dénesnek
2022. június 5. 11:50 MTI
Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, villamosmérnök 122 éve, 1900. június 5-én született. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, valamint kiemelkedő eredményeket ért el a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.
Korábban
Budapesten született Günszberg Dénes néven, zsidó családban. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, tizenöt évesen már laboratóriumot rendezett be otthonukban. A budapesti Műegyetem gépészkarán tanult, de Berlinben szerzett villamosmérnöki diplomát, doktorátusát a nagysebességű katódsugár-oszcilloszkóp továbbfejlesztéséről írta.
Felejthetetlen maradt számára Einstein – Szilárd Leó által kezdeményezett – szemináriuma a statisztikus fizikáról (1921-1922). 1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, amelyet azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak.
1933-ban a nácizmus elől menekülve hazajött, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd két tudós munkatársával, Orován Egonnal és Polányi Mihállyal Angliába emigrált. (Később mindhárman a Royal Society tagjai lettek.) Gábor Dénes idővel a brit állampolgárságot is megkapta.
A holográfia – a görög holosz (teljes) és gráfia (írás) – gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amelynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A technológia alapjait a hagyományos, szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást azonban csak a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé 1961-ben.
A holográfia lényege, hogy – a fényképezéssel ellentétben – a kép nemcsak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép.
Munkában (1971)
A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, továbbá az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez is. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.
Száznál is több bejegyzett szabadalma, találmánya volt, többek között a Wilson-kamra, amely a részecskék sebességét méri, a holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, továbbá a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt.
Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a társadalmi stabilitás hiányából fakadó problémákat is, de bízott megoldásukban.
Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society Gábor Dénes-díjat alapított. A hologram számos területen alkalmazható, legismertebb alkalmazása a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, új fejezetet nyitott a méréstechnika területén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál használják.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható Gábor Dénes hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel. Nevét főiskola, gimnázium, számítástechnikai emlékverseny, díj, emlékpénz, számos szobor, emléktábla, terem és utca őrzi hazánkban, illetve Londonban. A 72071 Gábor kisbolygó is az ő nevét viseli.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.