Nem működött a kivéreztetés taktikája Verdunnél

A németek a kivéreztetésben hittek

Mivel a 1915-ös esztendőben a szemben álló felek egyike sem tudott felülkerekedni a másikon, és nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugat-Európában a front mentén precízen megtervezett védvonalakat áttörni nem lehet, a német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn tábornok egy új megoldással állt elő a háborúban kialakult patthelyzet feloldása érdekében. Az új taktika lényegét az 1920-ban megjelent világháborús memoárjában a következőképpen magyarázta:

„A nyugati front francia szakasza mögött elérhető távolságban léteznek olyan célok, amelynek megtartásáért a francia vezetés utolsó emberének bevetésére is rákényszerül. Ha így tesz, Franciaország erői elvéreznek, mivel kitérnie nem lehet, és mindegy, hogy mi elérjük-e magát a célt vagy sem. Ha nem teszi, és a cél a kezünkre kerül, ennek hatalmas morális hatása lesz Franciaországra.”

Ezek a „célok”, amelyekért Falkenhayn szerint a francia hadvezetés hajlandó volt mindent feláldozni, Belfort, de leginkább Verdun voltak. A Franciaország északkeleti részén, a Meuse folyó két partján elterülő, a német határhoz közel fekvő Verdun akkoriban egy 14 ezres kisváros volt.

A német vezérkari főnök nem magát a várost, hanem a Verdunt körülvevő erődrendszer megszerzését jelölte ki célul. Ugyanis az, aki az erődrendszert birtokolta, a Meuse-völgyet is magáénak tudhatta. Ez pedig kapu volt Franciaország belső területei, így Párizs felé.

Másrészről Falkenhayn szerint Verdun és környékének francia kontrollja folyamatos fenyegetést jelentett a németekre nézve. Az erődrendszer jelentőségéről a vezérkari főnök így írt memoárjában: „Ott a francia vonalak alig 20 kilométerre vannak a német vasúthálózattól. Verdun még mindig a legfőbb támpontja minden olyan ellenséges kísérletnek, amely viszonylag csekély erőráfordítással az egész franciaországi és belgiumi frontot tarthatatlanná akarja tenni.”

A német tábornok nem akart mást, mint a Verdun környéki erődöket. Első körben legalábbis a Meuse folyó jobb partján lévő erődítményekre pályázott, amely a franciák első védelmi vonalát képezte.

Úgy gondolkodott, hogy ezzel beindítja a francia hadsereg kivéreztetését, hiszen Párizs majd eget-földet megmozgat azért, hogy visszaszerezze ezeket az építményeket és a németeknek nem kell majd más csinálni, mint védekezni, és visszaverni a sorozatos francia támadásokat egészen addig amíg a francia hadsereg ki nem merül a végeláthatatlan hadianyagcsatában.

„Mély sebet kell nyitni Franciaország testén, s folyamatosan nyitva tartani, oly módon, hogy a vérveszteséget hosszú távon halál kövesse” – vonta le a végkövetkeztetést Falkenhayn.

1. A németek a kivéreztetésben hittek
2. Mindkét oldalon teljes kapacitással dolgozott a „csontmalom”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái