Nehezen élte túl gyermekkorát a szaxofon feltalálója

Találmányok sora

Belgiumi elutasítását követően Párizsba költözött, zsebében 30 frankkal és néhány év tapasztalattal a brüsszeli konzervatóriumból.

Victor Hugo klasszikus regényeinek korában Párizsban ott lappangtak még a forradalmak, a napóleoni korszak és a Bourbonok restaurációja keltette feszültségek, Sax előtt azonban tisztán lebegett a cél: pénzt keresni a francia hadseregtől. Nagy piacra szándékozott rátenni a kezét az alakzatok irányítására tökéletesített hangszerekkel.

Sax egy egész sor saját nevét viselő hangszerrel rukkolt elő karrierje során (ilyenek például a szaxkürt, a szaxtrombita vagy a szaxtuba), amelyek mind hasonló elven működtek. Már ezek előtt megalkotta azonban legnagyobb művét, a szaxofont.

A hangszerkészítő 1842-ben ismerkedett meg a romantikus zeneszerző Hector Berliozzal, aki bebocsátást biztosított neki a párizsi zenei körökbe. Hosszasan beszélgettek Sax találmányairól, és már találkozásuk estéjén azt mondta Berlioz: „Holnap már tudni fogod mit gondolok a munkádról.”

Sax a Journal des Débats hetilapból értesült a zeneszerző véleményéről: Berlioz ünnepelte Sax találmányán (amelyet akkor „basszuskürtnek” nevezett), hosszasan dicsérve:

„Legfőbb erénye az én szememben hangsúlyának változatos szépsége; olykor komoly, máskor nyugodt, olykor szenvedélyes, álmodozó, melankolikus, vagy halovány, mint egy visszhang gyengébb visszhangja, mint a szellő alig hallható panaszos nyögései az erdőben és, ennél is jobban, mint egy harang titokzatos rezgései, jóval azután, hogy megkondították; nem létezik más általam ismert hangszer, amely rendelkezik e különös rezonanciával, amely a csend határán helyezkedik el.”

Később Berlioz volt az első, aki „szaxofonnak” nevezte a hangszert, amelyet Sax azzal a szándékkal alkotott meg, hogy ötvözze a fafúvósok szépségét a vonósok rugalmasságával. A hangszerkészítő végül két új hangszert alkotott: a szopraninót vagy kisszaxofont, illetve a nagyobb szubkontrabasszus szaxofont.

Az új hangszerek nádnyelves fafúvós hangszerek, azonban rézcsőbe juttatják a levegőt, a más rezes hangszerekhez képest is különleges kialakításukkal azonban képesek arra is, hogy a vonósok hangjait utánozzák.

„Várok még egy évet, mielőtt bejegyzem e szabadalmat” – mondta az utánzóktól félő Sax. „Addigra meglátjuk, képes-e egy gyártó igazi szaxofont készíteni!”

1. Veszélyes gyermekkor
2. Találmányok sora
3. Forradalom és megosztás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
• Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt