Nehezen élte túl gyermekkorát a szaxofon feltalálója

2019. szeptember 10. 18:51 Múlt-kor

Egy alkalommal tégla zuhant a fejére, máskor lenyelt egy varrótűt, de előfordult olyan is, hogy tévedésből kénsavat ivott, vagy arccal egy forró tepsire esett. A feltűnően sok életveszélyes balesettel tűzdelt gyermekkor után Adolphe Sax azonban találékonyságával forradalmasította a zene világát, máig tartó hatást gyakorolva a művészetekre – nevéhez kötődik ugyanis a szaxofon feltalálása.

Korábban

Veszélyes gyermekkor

Sax 1814-ben született Dinantban, amely akkoriban Franciaországhoz tartozott, majd nem sokkal később az egységes Németalföldhöz került csatolásra. Valódi neve Antoine-Joseph Sax volt, azonban egészen kis gyermekkorától Adolphe-nak szólították, így ezt a nevet használta később is.

Családjában sok mesterember volt, édesapja, Charles-Joseph eredetileg asztalos volt, azonban olyan tehetsége volt a fa megmunkálásához, hogy I. Vilmos holland király Brüsszelbe rendelte, hogy serege számára udvari beszállítóként megfelelő minőségű hangszereket gyártson.

Az autodidakta Charles-Joseph nem csupán a fafúvós hangszerekhez, de a rézfúvósokhoz is értett, és sokat kísérletezett tökéletes kialakításukkal műhelyében.

A gyermek Adolphe így a műhelyben nőtt fel, és 14-15 évesen már saját hangszereit gyártotta itt, szintén állandóan kísérletezve. Az ifjú Sax nagy reménységnek tűnt: még kamaszként sikeresen előállított egy klarinétet és két furulyát elefántcsontból, ezt azelőtt képtelenségnek tartották.

1840-ben Sax büszkén nevezett be találmányai közül kilencet az addigra önállóságot nyert Belgium országos technikai kiállítására, azonban fiatal kora miatt nem ő kapta az első helyezettnek járó díjat.

Az aranyérem helyett egy másikat ajánlottak fel neki, ő azonban elutasította, mondván: „ha túl fiatalnak tartanak az aranyéremhez, én magamat túl idősnek gondolom ehhez az aranyozotthoz!”

A fiatal Sax elhatározta, hogy nem hagyja veszni tehetségét, ha már annyi mindent túlélt élete során: gyermekként olyan sok balesetet szenvedett, hogy a környéken csak „a kis Sax-szellemnek” becézték, és még édesanyja is egyszer azt mondta rá, „balsorsra ítélt gyermek, nem fog életben maradni”.

Sax kisgyermekként egyszer tejnek nézett egy adag hígított kénsavat, és beleivott, de volt, hogy kis híján egy folyóba fulladt, és olyan is, hogy három emeletet zuhant a fejére, és csak nagy nehezen tudott lábra állni. Az őt körülvevő felnőttek számlájára is írható azonban életveszélyes helyzet: élete során háromszor szenvedett mérgezést, miután éjszakára az ő szobájában helyeztek el frissen lelakkozott tárgyakat.

következő oldal 1 / 3