Napjainkban is viták tárgya a szabadkőművesek szerepe a francia forradalom kirobbantásában

Szabadkőművesek a forradalomban

A franciaországi szabadkőműves páholyok 1773-ban Grand Orient de France néven egyesültek. Az idősebb tagok közül ezt sokan nem fogadták el, és Clermonti Nagypáholy néven létrehozták saját tömörülésüket. A tagok száma a rivalizálás ellenére folyamatosan nőtt, és a forradalom előestéjén már több tízezren (egyes vélemények szerint akár hetvenezren is) nevezhették magukat szabadkőművesnek.

A francia forradalom legjelentősebb képviselői közül sokan voltak tagjai valamelyik páholynak. Ilyen volt − többek között − a nyaktiló névadója, Joseph Guillotine, a francia nemzeti himnusz írója, Rouget de Lisle, valamint az alkotmányos monarchista politikus-tábornok, La Fayette márki is.

A szabadkőművesek a Gironde-tól kezdve a jakobinusokig csaknem az összes politikai formációban képviseltették magukat, de ugyanúgy megtalálhatóak voltak a forradalom ellenségei − például a vendée-i háború hadvezérei − között is. A forradalom kezdeti időszakában számos előkelő rétegből kikerülő szabadkőműves emigrált. Nem volt viszont szabadkőműves a forradalom két legismertebb képviselője, Danton és Robespierre sem.

1793-ban a mérsékelt forradalmároknak számító girondisták a lyoni szabadkőműves páholy vezetésével felkelést robbantottak ki a párizsi jakobinus kormány ellen. A zendülést leverték, és számos szabadkőművest kivégeztek. A szigorú hierarchia alapján felépülő szervezetet már addig is antidemokratikusnak tartották, a felkelés után pedig hadjáratot indítottak ellene – noha a jakobinusok között is tevékenykedtek szabadkőművesek −, s végül a legtöbb páholyt betiltották.

Az Angliába emigrált Barruel abbé 1797-ben megjelentette az általa vizionált összeesküvést felvázoló művét, amely másfél évszázadon át meghatározta a szabadkőművesekről kialakult képet. A munka a korszakban megjelent többi, a szabadkőműveseket bíráló írással együtt azt eredményezte, hogy a papok és az arisztokraták túlnyomó többsége valóban elhagyta a páholyokat. A közhangulat egyre több országban a mozgalom ellen fordult, és a felsőbb rétegek számára kompromittálódott rendbe innentől kezdve csak a köztársaságiak léptek be.

1. Jézus Krisztus, a szabadkőműves
2. Hatástalan pápai feddések
3. Szabadkőművesek a forradalomban
4. Barruel abbé szelleme tovább kísért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére