Nagyon vágyott egy örökösre Véres Mária, ám hasában magzat helyett ciszta nőtt

A fiúgyermek volt minden baj forrása

Mária VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin házasságából született. Gyermek- és kamaszévei egészen 1527-ig gondtalanul teltek, ekkor viszont nagyot fordult vele a világ.

Apja, aki szinte betegesen vágyódott egy fiúörökös után, eltaszította magától feleségét, a királyné ugyanis képtelen volt neki fiút szülni. Henrik új kiválasztottja a karrierjét Katalin udvarhölgyeként kezdő Boleyn Anna lett.

Henrik beleszeretett Annába, aki jóval fiatalabb volt feleségénél, így a gyermekáldás biztosnak látszott. VII. Kelemen pápa azonban felforgatta Henrik terveit, és megtiltotta a királynak a házasságkötést, sőt kijelentette, hogy az esetleges új frigyből születő gyermekeket törvénytelennek kell tekinteni.

Henrik azonban nem hátrált meg, nemes egyszerűséggel szakított Rómával és a katolicizmussal, létrehozta az anglikán egyházat, amelynek élére saját magát nevezte ki. Ezek után létrejöhetett a kívánt frigy Boleyn Annával, aki 1533-ban világra hozta leányát, a későbbi Erzsébet királynőt.

Erzsébet születése után a tizenhét éves Mária kegyvesztett lett, hercegnői címét elvették, és udvarhölggyé fokozták le. A megalázott lány azonban nem tört meg, apját nem volt hajlandó elismerni egyházfőnek, és katolikus hitét sem tagadta meg.

Henrik pedig hiába várt a fiúgyermekre, azt ugyanis Boleyn Anna sem tudta megadni neki. A király végül 1536-ban, háromévnyi házasság után megunta a várakozást és hűtlenség, felségárulás, illetve vérfertőzés vádjával kivégeztette a királynét.

Egy évvel később Mária még távolabb került a tróntól. Henrik harmadik felesége, Jane Seymour ugyanis végre fiút szült, aki 1547-ben, Henrik halála után, VI. Eduárd néven, mindössze kilenc évesen trónra lépett.

Eduárd azonban nem sokáig élvezhette a koronát, mert 1553 februárjában megbetegedett, és egészsége nem állt helyre. A kamasz uralkodó pár hónappal később elhalálozott, ám mielőtt az árnyékvilágba költözött volna, féltestvéreiről, Máriáról és Erzsébetről tudomást sem véve, első unokatestvérét Jane Grey-t nevezte meg utódjául.

Jane Grey, I. Johanna néven mindössze kilenc napig uralkodott, ugyanis Mária, aki vér szerint a legközelebb állt a trónhoz, erős támogatókra lelt, így 1553 júliusában az ő fejére került a korona.

1. A fiúgyermek volt minden baj forrása
2. Mária nem fogta vissza magát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
• Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
• Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
• Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói