Miután házassága tönkrement, a régészet valódi szerelmesévé vált Agatha Christie
2021. július 18. 16:38 Múlt-kor
Amikor a krimi és az archeológia találkozik
1936-ban jelent meg a Gyilkosság Mezopotámiában című műve, amely egy közel-keleti ásatáson játszódik. Az ott gondosan leírt épületek és eszközök tulajdonképpen megfeleltek a korszak régészeti technikájának. Nem nehéz azt sem észrevenni, hogy kiről mintázta két főhősét.
Az áldozat, Louise Leidner egy csinos és intelligens amerikai nő, aki a tizenöt évvel korábbi első világháborúban megözvegyült, ám utóbb feleségül ment egy elismert és nála idősebb régészhez, Erich Leidnerhez, aki egy fiktív amerikai egyetem megbízásából végzett ásatásokat. A két könyvbéli karakter első pillantásra igen erősen hasonlít Katharine és Leondard Woolleyre, noha a karakterek mögé vázolt történet természetesen teljes egészében fikció.
Az 1937-ben megjelent Halál a Níluson című könyvében Egyiptom kerül terítékre. A regény szereplői felkeresik Abu Szimbelt is, a már akkor is híres templomot. Az egyik karakter, aki gyilkosság gyanújába keveredik, Signor Richetti, foglalkozására nézve maga is régész.
Az egy évvel később napvilágot látott Találkozás a halállal című művében Petra, a híres romváros válik helyszínné, de a Szentföld Jeruzsálem körüli része is feltűnik a könyvben. Agatha Christie a környezet leírásának nagy részét a saját élményeiből merítette.
Míg a fenti három könyv a Poirot-történetekhez tartozik, az Eljöttek Bagdadba című regényének a főhőse Victoria Jones, és a történet is a hidegháború alatt játszódik. Mégis a leírásaiban, valamint a karaktereiben felismerhetőek azok a benyomások, amelyeket egyedül, valamint a férjével közösen szerzett.
Végül, de nem utolsósorban, önéletrajzi írásában, amely az Így éltünk Mezopotámiában címet viseli, szintén beszámolt szerteágazó régészeti irányú érdeklődéséről. Ráadásul a férje iránti tiszteletből ez a könyve Agatha Christie Mallowan néven jelent meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap