Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára

A szárnyhidat és a nevet a magyarok adták

Az elnevezéshez azonban már nem sok közük volt a franciáknak, ugyanis Gyulai Pál író javaslatát megfogadva a székesfővárosi közgyűlés rábólintott a Margit híd névre. A névadás körül azért támadt némi bonyodalom, amelyről a Fővárosi Lapok egyik 1875-ös augusztusi számában a következőket olvashatjuk:

„Szent Margit hídjáról beszélnek a lapok, állítva, hogy az akadémia felirat javaslatában is előfordul a »szent« szó. Ha ez igaz – írja egy munkatársunk – félni lehet, hogy a szent-atya, ki a szentté avatás kizáró jogát magának követeli, óvást tesz a címbitorlás ellen. Van ugyanis egy szent Margit vértanú, de ahhoz nekünk, magyaroknak, nincs közünk. IV. Béla királyunk kedves leánya pedig, kiről a szép szigetet és az új hidat elnevezték, a római pápák lajstromában még nem a szentek, hanem csak a boldogultak (beata) sorában fordul elő. Legendája is mint szűz Margitot emlegeti.”

A Margit-híd egy századfordulós képeslapon

A probléma az átadásra megoldódott, a Margit maradt, a „szent” és a „szűz” jelző pedig eltűnt.

Az 5 millió forintból megépített, 607,12 méter hosszú Margit híd 1876. április 30-ai felavatása puszta formalitás volt, mert az árvíz miatt az emberek már hetekkel korábban birtokba vették a szerkezetet.

A híd kihasználtsága a kezdeti időkben valóban alacsony volt, de a fent idézett Borsszem Jankó hasábjain megjelenő nihil nem tartott sokáig.

Az átmenő forgalom nagy része egy kis időre még valóban a Lánchídon zajlott, de a városvezetés orvosolta a problémát azzal, hogy a teherfuvarozók egy ideig olcsóbban kellhettek át a Margit hídon, amelyen 1879-től lóvasút, majd 1894-től villamos szállította a Dunán átkelő embereket.

1899-1900-ban pedig a Magyar Államvasutak Gépgyára jóvoltából megépült a Margitszigetre vezető, a híd középső pillérjétől induló szárnyhíd is.

A hidat 1935 és 1937 között kiszélesítették és a villamossíneket középre helyezték. Az így 22,30 méter szélességűre terebélyesedett szerkezetet a német csapatok 1945. január 18-án a levegőbe röpítették. A lerombolt híd újjáépítésére a második világháború után, a Ganz gyár tervei alapján került sor. Az átépített, immáron 25 méter széles hidat 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak.

1. Sokan fáztak tőle
2. Taroltak a franciák
3. A szárnyhidat és a nevet a magyarok adták

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról