Mindig rácáfolt a benne és a nőkben kételkedőkre az első száguldó riporter, Nellie Bly

„Szép, de bolond!”

Nellie Bly közel fél évet töltött a közép-amerikai országban, ahol dúlt a korrupció, tombolt a szegénység, és a politikusok nem válogattak az eszközökben, ha el akarták hallgattatni ellenfeleiket. Nellie egyik riportjában egy újságíró bebörtönzése ellen emelt szót, és egyenesen az elnököt, Porfirio Diazt bírálta. A cikk miatt – ami aztán az újságíró Hat hónap Mexikóban címmel megjelent riportkönyvében is helyet kapott – Nellie-t kiutasították az országból.

Egyesek szerint örülnie kellett volna, hogy ennyivel megúszta. Nellie azonban nem örült: 1887-ben feladta pittsburghi munkáját, és New Yorkba költözött. Öt munkanélküli hónap után sikerült bejutnia a nagy hatalmú Joseph Pulitzerhez, a New York World tulajdonosához, aki (ismerjük a zseniális magyar származású újságíró-szerkesztő kitűnő szimatát!) végre méltó feladatot adott neki.

Méltó feladat? Nellie kitalálta, hogy őrültséget színlelve jut be a Blackwell-szigeti női elmegyógyintézetbe, és leleplező cikket ír az ott uralkodó, rettentő állapotokról, amelyekről állítólag sokan tudtak, de senki sem mert szót emelni ellenük. Bly semmit sem bízott a véletlenre. Szakadt, koszos rongyokba öltözött, napokig nem mosakodott, és órákig gyakorolta a tükör előtt, hogyan legyen a tekintete minél üresebb és távolba veszőbb.

Így jelentkezett be egy női átmeneti szállásra, ahol Nellie Moreno néven kubai menekültnek adta ki magát, és huszonnégy óra alatt olyan jeleneteket produkált, hogy lakótársai egyenesen az életüket féltették tőle. „Ez volt életem legjobb éjszakája” – mondta utólag, amikor a „szép, de bolond” jelzővel illetett új pácienst átszállították a Blackwell-szigeti intézménybe.

Pokoli tíz nap következett. Az étel ehetetlen, a víz ihatatlan volt: a betegeknek esőnek, hidegnek kitéve egész nap némán kellett ülniük egy kemény padon. Mindenfelé patkányok rohangáltak körülöttük, a fürdővíz jeges volt, és vödörszám zúdították az ápoltak fejére. Nellie legmegdöbbentőbb felfedezése azonban az volt, hogy rájött: a lakók között sok mentálisan egészséges nő van, akik bevándorlók, de nyelvtudás nélkül nem tudtak kapcsolatot teremteni senkivel, környezetük ezért őrültnek gondolta őket.

„A bolondokháza a Blackwell-szigeten embereknek szánt patkányfogó, ahová könnyű bekerülni, de ha egyszer valaki bent van, lehetetlen onnan kijutni” – summázta tapasztalatait Nellie, aki még azt is hozzáfűzte: „Furcsa ezt mondani, de minél normálisabban beszéltem és viselkedtem, annál őrültebbnek tartottak.” Végül tíz nap után a The World küldött egy ügyvédet, aki elintézte, hogy Bly-t szabadon bocsássák.

Az újságírónő sztorija óriási felháborodást keltett, az intézmény pszichiáterei bocsánatot kértek, az illetékesek pedig egymillió dollárt szavaztak meg a betegek ellátásának javítására, igaz, annyit azért hozzátettek, hogy a város már korábban is fontolgatta a mentális intézetek költségvetésének felemelését. Akárhogy is, Bly riportja egészen biztosan hozzájárult a folyamat felgyorsításához. Egy hónappal később az újságíró saját szemével győződött meg arról, hogy az intézmény lakóinak sorsa jobbra fordult. Nellie cikke később könyv alakban is megjelent Tíz nap az őrültek házában címmel, és hatalmas sikert aratott.

1. „Kis árva lány, jelentkezz!”
2. „Szép, de bolond!”
3. 72 nap alatt a Föld körül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye