Milyen volt az élet egy 16. századi hajó fedélzetén?

A két nagy ellenség: a vihar és az éjszaka

A fedélzeten az egyetlen időmérésre szolgáló eszköz egy homokóra volt. A hajóinas feladata volt megfordítani és számolni az órákat addig a pillanatig, amíg az őrséget értesíteni kellett a cseréről. Hogy elkerüljék azt, hogy a hajóinas elaludjon, minden fordításkor hangosan elmondott egy imát, és az őrségváltást is egy kiáltással jelezte: „A negyedik, a negyedik, tengerészek, ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek”.

Ruy López de Villalobos, a híres spanyol felfedező csendes-óceáni expedíciója során úgy rendelkezett, hogy büntessék meg és fokozzák le azokat, akik elalszanak a munka során. A visszaesőket egyszerűen bedobatta a tengerbe.

A hajóskapitány gyakran éjszaka is éber volt. Ellenőrizte az irányt, a vitorlákat és a csillagok állását, megfigyeléseit pedig lejegyezte a jegyzetfüzetébe. Szükség is volt az éberségre, hiszen gyakoriak voltak az olyan éjszakák, amikor a tenger gyakorlatilag összeolvadt a fekete égbolttal. Öt évszázaddal az úttörők hajózása után a Viktória-projekt résztvevői saját bőrükön is megtapasztalhatták, mit élhetett át a korabeli személyzet: „Kikapcsolod az elektronikát és a fényeket, nehogy egy villám becsapódjon, és a sötétben hajózol tovább. Valószínűleg semmi nem különböztet meg téged az 500 évvel ezelőtt utazóktól (…) Nem tudod, hogy hány mérföld hiányzik, még csak azt sem, hova mész (…) És a meleg ellenére kiráz a hideg…”

Az éjszakai sötétség kiszámíthatatlanságától való félelem azonban önmagában nem lenne kielégítő magyarázat arra, hogy miért kötelezték a kihajózó tengerészeket gyónásra, úrvacsora vételére és végrendelet készítésére. Az egyik legfontosabb tényező, amely rengeteg problémát okozott a hajósoknak, az időjárás volt. Modern technikai eszközök híján az időjóslás az évszázados tapasztalatokra és az egyes természeti jelenségek ismeretére támaszkodott: a páratartalom, a felhők formája és sűrűsége, a csillagok fénye vagy a szélirány megfordulása is beszédes lehetett.

Mielőtt végleg rosszra fordult volna az idő, a kapitányok – a hajó destabilizálódásának elkerülése érdekében – megparancsolták a vitorlák leeresztését és a legnehezebb tárgyaknak (a horgony, a rakomány és mentőcsónakok) a hajó közepén történő összpontosítását. A legénység kitakarította a vízelvezetőket és átnézte a szivattyúkat. A hánykolódás miatt a súlyos ágyúk sok esetben faltörő kossá váltak, pánikot keltve a személyzet soraiban.

Escalante de Mendoza tanácsai szerint a hajósokat ilyenkor fel kell készíteni a legrosszabbra; össze kell hívni őket a tatba, majd felkínálni nekik a hajón lévő legjobb ételeket és italokat, miközben érdemes egy nyugtató szónoklatot intézni hozzájuk. Az expedíció vezetőinek ugyanis a válságos pillanatokban lelkesedést és erőt kell mutatniuk, mivel a legénységre a félelemnek és gyengeségnek bármilyen apró jele kihathat.

Az erősebb viharok esetén azonban semmi sem segített. Ilyenkor ledöntötték az árbocokat, és mindent, amit csak lehetett, hogy a súlypont a lehető legmélyebbre essen. A hajót – hiábavaló erőfeszítéssel – kötelekkel vették körbe, hogy a hajólécek a lehető legtovább maradjanak egyben, és végül imádkoztak, zarándokutakat és áldozatokat ígértek a sevillai szüzeknek.

1. A hajózás forradalma
2. A két nagy ellenség: a vihar és az éjszaka
3. Lázadásba csapó elkeseredettség
4. A karakkok éléskamrája
5. A csendes-óceáni felfedezések ára

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek