Milyen volt a viktoriánus háziszolgák egy átlagos napja?
2019. május 27. 16:51 Múlt-kor
Az elmúlt években számos televíziós sorozat, mint például a Ház az Eaton Place-en vagy a Downton Abbey meglehetősen nagy érdeklődést ébresztett a közönségben a viktoriánus kori hagyományokat követő úri háztartásokban alkalmazott szolgák, cselédek élete iránt. Milyen volt valójában a társadalom legfelsőbb rétegét szolgálni annak palotáiban és birtokain?
Korábban
Kitartó hagyományok
Annyi bizonyos, hogy a régi hagyományok rendkívül erősen tartották magukat a 20. században is az ilyen munkakörökben. Csak férfi szolgák nyúlhattak például uruk ezüst tárgyaihoz, és csak ők tisztíthatták a legértékesebb bútordarabokat is.
E hagyományok – bármennyire körülményesnek is tűnnek – segítettek abban, hogy az esetleges új alkalmazottak gyorsan és hatékonyan be tudjanak illeszkedni a munka rendjébe. Az is biztos támpont a szolgák életmódjának vizsgálatában, hogy az alkalmazottak étkezési időpontjai adták a keretet az egész háztartás napjához, és csak lassan változtak a 19. század folyamán.
Az első szünetet eleinte rendszerint a délelőtt közepe táján tartották, és jellegzetessége volt valamilyen szeszes ital elfogyasztása. A főétkezés – amelyre a napjainkban vacsorát jelentő „dinner” szót használták – körülbelül délben történt, míg a „tea” (uzsonna) egy nagyon könnyű étkezés volt négy óra tájban. A ma is késő esti vacsorát jelentő „supper” általában este kilenc óra körül volt, miután az összes napi teendővel végeztek.
A 19. század végére megfigyelhetők a napjainkra emlékeztető tendenciák: a szolgák főétkezésére egyre később és később került sor, így lett a „dinner” a vacsorára értendő, és egy új, könnyebb étkezés, a ma ebédet jelentő „lunch” vette át a helyét déltájt. Ez a leosztás sokkal alkalmasabb volt a konyhai személyzet számára is.
A kutatók számára viszonylag könnyű feladat összeállítani az átlagos 19. századi szolga napirendjét, a konkrét emlékeket tartalmazó leírások – mint például a naplók – rendkívül hasznosak, még ha a részletek tekintetében nem is mindig megbízhatóak.
Nehézségek mutatkoznak azonban akkor, ha valódi egyéneket kívánnának elhelyezni egy adott háztartásban, főleg 1837 előtt, ugyanis csak ekkor vezették be az Egyesült Királyságban a születések, házasságok és halálozások polgári anyakönyvi vezetését.
Az ország első általános népszámlálására 1841-ben került sor, ami szintén segítheti a kutatást. Sajnos ebből a korból származó fényképes bizonyítékot szinte lehetetlen találni, így a kutatók által gyűjthető információ leggyakrabban az eleve ritka naplókra, illetve az urak vagy a szolgálók számára készült útmutatókra korlátozódik. Ez utóbbiak felbecsülhetetlen értékű tanácsokat adtak arra, hogyan kell egy háztartást hatékonyan vezetni.
Ilyen források alapján összeállítható egy olyan vázlat, mint azalábbi, amely a cheshire-i Tatton Hall mindennapjait foglalja össze. E birtok és a rajta található kastély volt az Egerton család széke mintegy 400 éven át, míg át nem lett ruházva a National Trust műemlékvédelmi hatóságra 1958-ban.
Habár minden háztartás egy kissé eltérően működött, és a ház urának is mindig megvoltak a sokszor hóbortos követelményei, az alábbi időbeosztás viszonylag jól tükrözi egy 19. századi úri háztartás általános napirendjét. „Szereplői” a mosogatólegény, a konyhai cselédlány, a lakáj, a szakács és egy alárendelt cselédlány.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.