Miért tartották a sellőket gyönyörű, ám gyilkos csábító lényeknek a középkorban?
2020. április 7. 14:01 Múlt-kor
Korábban
Többször látták őket
A hableányok ugyanakkor nem csupán a mitológia ködébe vesző élőlényekként tűntek fel az elmúlt évszázadokban, hanem számos alkalommal vélték őket látni is. Kolumbusz feljegyzése szerint például 1493-ban Hispaniola partjainál hajózva három női alakot fedezett fel a tengerben, akik „kiemelkedtek a vízből, de korántsem voltak olyan szépségesek, mint ahogy ábrázolják őket”.
Néhány évszázaddal korábban, egészen pontosan 1167-ben Ralph of Coggeshall angol krónikás számolt be arról, hogy Suffolk mellett egy mezítelen, szőrrel borított, vadember akadt a halászok hálójába. A furcsa lényt az orfordi várba hurcolták, ahol a kínzások ellenére sem szólalt meg semmilyen emberi nyelven. Hat hónapon át tartó fogsága alatt csupán halat volt hajlandó enni. Végül megszökött és úgy vélik, visszatért az óceánba. A későbbi beszámolók férfi sellőként írták le a különös lényt, akit egy szobrász a helyi keresztelőkútra is ráfaragott. Később több mint húsz kútra került rá a lény ábrázolása Suffolk és Norfolk környékén.
Számos elmélet létezik, amelyek a sellők legendáit próbálja értelmezni. Sokan gondolják úgy, hogy Kolumbusz és társai, valamint az eltelt évszázadok fantáziadús tengerészei hableányok helyett lamantinokat vagy dugongokat láthattak a vizekben. A mitológiai lények mítoszai elsősorban azokon a területeken erősödtek meg, ahol a mindennapi élet nagyban függött a tengerektől, így hableányok is menthetetlenül összekapcsolódtak a tengerészeti babonákkal. Egy hajó elsüllyedéséért, egy szörnyű viharért vagy egy halászcsónak megfenekléséért Isten hibáztatása helyett könnyebb volt felelőssé tenni egy ármányos lényt, aki az emberek életére tör.
A középkori kultúrában, ahol egy nő szépsége gyakran jelentett egyet a rossz szándékkal és az ördögi karakterrel, ami által erkölcstelen tettekre sarkallja a férfit, könnyű látni, miként társult a hableány alakjához a hiúság és a csábítás. Idővel a gonosz vonal kikopott a sellőkkel kapcsolatos gondolkodásmódunkból, ám a rajzfilmek kedves szereplőjévé váló lények népszerűsége vajmi keveset vesztett: manapság több mint 130 köztéri szobor látható, amely a feslettség egykori szimbólumait ábrázolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.