Miért tartották a sellőket gyönyörű, ám gyilkos csábító lényeknek a középkorban?

Halált hozó gyönyörű lények

Az általában női felsőtesttel és halfarokkal ábrázolt sellőkről szóló első történetek az Asszír Birodalomból valók 3 ezer évvel ezelőttről. A história szerint Atargatisz istennő (Szemiramisz királynő édesanyja) beleszeretett egy halandóba, ám véletlenül az életét vette. Szégyenében és tébolyában beleugrott a tóba és egy hal alakját vette fel, ám nem tudta elrejteni isteni szépségét, így végül egy sellő formáját öltötte.

Egy még ismertebb legenda szerint Nagy Sándor makedón hódító húga, Thesszaloniki halálát követően hableánnyá vált, és az Égei-tengerben lehetett őt látni. Megkérdezett minden tengerészt, akivel útja során találkozott, hogy „Alexandrosz király él-e még”? Ha bölcsen azt válaszolták neki, hogy „él, uralkodik, és folytatja a világ meghódítását”, elengedte a hajósokat és lecsendesítette a háborgó vizet. Ám egy esetleges nemleges válasz feldühítette őt, szörnyű vihart támasztott és a tengerészek csak ritkán élték túl a haragját.

Nem csupán a Közel-Keleten volt nagy kultusza a hableányoknak, hanem Angliában is. A szigetország feltehetőleg legkorábbi fennmaradt, hableányt ábrázoló művészeti alkotása Durham normann várában található, az oszlopfő szász kőművesek 1078 körüli munkája. A brit néphagyományban a sellők rossz ómennek számítottak, ha valahol felbukkantak, biztosra vették, hogy a közeljövőben katasztrófára kell felkészülniük, amelyeket olykor maguk a lények idéznek elő. Kivételnek tekinthetők a Man-szigeti hableányok, akiket az ország más területeivel ellentétben jóságos teremtményeknek tartottak, hiszen ajándékokkal halmozták el az embereket.

Európa keleti részén, a szláv kultúrában egészen másképp jelent meg a sellő, vagy ahogyan arrafelé hívták őt, a ruszalka. Olyan fiatal nő szelleme volt, amely erőszakos módon hunyt el: meggyilkolták vagy önkezével vetett véget életének. Egyes esetben a menyegzője előtt történt a tragédia és sokszor fulladás révén távozott a túlvilágra. Általában éjjel lehetett a ruszalkákat látni, amint egymással táncoltak a holdfényben, és fiatal férfiakat a nevükön szólítva csábítottak be a vízbe, ahol lehúzták őket a mélybe.

A hableányok legendája számos kultúrában megjelent Kínától kezdve Afrikán át a Karib-tengerig. A sellők szinte mindenhol gyönyörű nőkként jelentek meg, akik vagy a halálba csábították a férfiakat vagy beléjük szerettek. (Nem szabad összetévesztenünk őket a szirénekkel.) Olykor valamilyen mágia segítségével képesek voltak járni a szárazföldön, ritka esetben pedig férfiak is lehettek sellők.

1. Halált hozó gyönyörű lények
2. Renitens luxemburgiak
3. Többször látták őket

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején