Miért ölték meg Kirovot?

Kirov, a bolsevikok üstököse

Szergej Kirov Szergej Mironovics Kosztrikov néven, szegény orosz családba született 1886. március 27-én Vjatka orosz kormányzóságban, Urzsum városában. Hat testvére közül négy nem élte meg a felnőttkort, s miután szüleit hamar elvesztette (apja elhagyta őket, anyja TBC-ben hunyt el), nagyanyja nevelte, de hétéves korában - a család rossz anyagi helyzete miatt - árvaházba került. 1901-ben gazdag jótevők ösztöndíjat biztosítottak számára, így 1901-től Kirov egy kazanyi ipari iskolában tanulhatott. Miután mérnöki végzettséget szerzett, Tomszkba költözött. Látva az Orosz Birodalom hanyatlásának egyre kézzelfoghatóbb jeleit, Kirov hamar a marxizmus tanai felé fordult, majd 1904-ben belépett az Orosz Szociáldemokrata Munkáspártba.

Részt vett az 1905-ös orosz forradalomban, emiatt tartóztatták, de elengedték, szabadulása után pedig a bolsevikokhoz csatlakozott. A nyughatatlan ifjút egy évvel később újra letartóztatták és ezúttal illegális irodalom nyomtatásáért három év börtönre ítélték. Kirov börtönévei alatt folyamatosan olvasott, de nem csak marxista műveket, Dosztojevszkijt és Csehovot ugyanúgy, mint Victor Hugót, Anatole France-t, vagy éppen Descartes-t, sőt a Bibliát is gyakran forgatta, amit "nagyon érdekes" olvasmánynak nevezett. (halálakor Kirov 20 ezres könyvtárat hagyott hátra.) Kiszabadulása után visszatért a mozgalomba, ám ugyanazon vádakkal ismét rács mögé került. Egy év után a Kaukázusba költözött és ott is maradt II. Miklós cár 1917. márciusi lemondásáig, ekkor újságíróként dolgozott.

Ahogy a többi kommunista, úgy ő is nevet változtatott: feltehetően ebben az időben már Kirovnak nevezte magát, ami Nagy Kürosz perzsa uralkodóra emlékeztetette őt. Hamarosan az asztrahányi bolsevik katonai adminisztráció vezetője lett. Az 1917-es orosz forradalom után ismét a Kaukázusba küldték, harcolt az orosz polgárháborúban, mely során több mint négyezer ember kivégzését rendelte el, megalapozva későbbi hatalmát. Lenin és Sztálin figyelmét is ekkor keltette fel az eszközeiben nem válogató bolsevik vezető.

Kirov a bolsevikok transzkaukázusi hatalmának kiépítésén dolgozott, miközben igyekezett jó viszonyt ápolni a mensevikekkel, ami miatt pártbeli riválisai többször is azzal vádolták meg, hogy ő maga is az ellenfél táborát gyarapítja. 1921-ben az azerbajdzsáni pártszervezet feje lett, majd öt évvel később - mint Sztálin hű támogatója - a Szovjet Kommunista Párt leningrádi szervezetét bízták rá. A harmincas években Sztálint egyre jobban aggasztotta Kirov növekvő népszerűsége, valamint az, hogy nyíltan is vitába szállt vele. A Generalisszimusz számára a párt 1934-es kongresszusán jött az első "kijózanító" pofon: a Központi Bizottság tagjainak választásakor Kirov kapta a legkevesebb elutasító szavazatot, mindössze hármat, míg Sztálin a legtöbbet, 292-t.

A grúziai Goriban született Sztálint zavarta Kirov orosz származása és a legfőbb pártvezetéstől idegen kicsapongó életvitele, de Kirov abban is különbözött a szovjet vezetőtől, hogy hozzá képest sokkal mérsékeltebb irányvonalat képviselt. Bár a karizmatikus, jóképű, kiváló szónoki képességekkel megáldott Kirov teljes mellszélességgel támogatta Sztálint, a kongresszus előtt arról szónokolt, hogy a jövőben sokkal pragmatikusabban kellene hozzáállni a legfontosabb társadalmi-gazdasági kérdésekhez, legyen az a kolhozosítás vagy a kuláktalanítás.

A pártkongresszust követően Sztálin - aki hirtelen feltűnően jó viszonyt kezdett ápolni Kirovval - lépett, és arra kérte elvtársát, hogy jöjjön el Leningrádból és dolgozzon mellette Moszkvában, a Politbüróban. Kirov azonban nem állt kötélnek, népszerűsége pedig közben tovább nőtt, különösen a Központi Bizottság 1934. decemberi plenáris ülését követően, ahol a Sztálin szemében egyre inkább vetélytárssá emelkedő politikus arra szólította  fel a pártvezetést, hogy próbáljanak békés párbeszédre törekedni a disszidensekkel, amely véleményt a bolsevik vezetők többsége is - hangos tapsorkán közepette - osztotta.

1. Kirov, a bolsevikok üstököse
2. Gyilkosság a Szmolnijban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán