Miért ölték meg Kirovot?

Gyilkosság a Szmolnijban

A leningrádi pártiroda őrzését Kirov egyik közeli barátja, Fjodor Medvegy látta el. Sztálin azonban állítólag Gennagyij Jagodát, a titkosszolgálat vezetőjét azzal a feladattal bízta meg, hogy cserélje le Medvegyet a hozzá hű Grigorij Jevdokimovval. Kirov ekkor közbelépett, és megpróbálta a cserét megakadályozni. Alekszandr Orlov szerint Sztálin ekkor adta parancsba Jagodának legfőbb ellenlábasa megölését.

Kirov és Sztálin 1934-ben

Jagoda megkereste Medvegy helyettesét, Ványa Zaporozsecet, hogy hajtsa végre az akciót. Zaporozsec visszatért Leningrádba, hogy megtalálja a merénylet végrehajtására alkalmas embert: ő volt Lenyoid Nyikolajev. A férfi először október 15-én tett kísérletet arra, hogy a Szmolnijban megölje Kirovot. Bár a biztonsági szolgálat emberei meghiúsították Nyikolajev szándékát, a férfi - aki az épületbe becsempészett Nagant M1895 revolverével egyértelműen vétett a hatályos szovjet törvények ellen - tisztázatlan oknál fogva szabadon távozhatott. Nem kevésbé gyanús, hogy ezt követően Kirov testőrségét - moszkvai utasításra - négy főre csökkentették.

A végzetes napon, 1934. december 1-jén egy őr sem posztolt a leningrádi Szmolnij bejáratánál. Kirov az irodájába tartott, testőreit azonban az alsó szinten hagyta (egy másik forrás szerint Kirovot barátja, illetve fegyvertelen komisszárja, a gyilkosság másnapján kihallgatásra vitt, ám egy rejtélyes "autóbalesetben" életét vesztő M. D. Boriszov kísérte, de van, aki szerint kilenc NKVD-őr is lehetett az épületben). A lesben álló Nyikolajev, aki könnyedén átjutott az őrségen, egy folyosóról jött elő, Kirov nyomába eredt és hátulról nyakon lőtte.

A "megrendült" Sztálin a nyilvánosság előtt tragédiaként viselte Kirov halálát, s nyomozást indított az ügyben. "Az első napokban, hogy Leningrád elárvult, Sztálin a helyszínre sietett. Oda, ahol az országunk elleni bűncselekmény történt. Az ellenség azonban nem Kirovot lőtte le. A proletárforradalom ellen húzta meg a ravaszt" - hívott "harcba" a Pravda december 5-i száma. A merénylet után nem sokkal Nyikolajevet 13 társával együtt bűnösnek találták a Leningrád Központ terrorszervezetben való részvételben, és azonnali kivégzésüket rendelték el. Az ítéletet december 29-én hajtották végre.

Kirov szentpétervári szobra

Sztálin haragja a merénylő családját is utolérte: Nyikolajev 85 éves anyját, feleségét, testvéreit és unokatestvéreit is letartóztatták, majd kivégezték. A hivatalos vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a leningrádi párttitkár egy nagyobb összeesküvés áldozata lett, amelyet Trockij készített elő a kormány megdöntésére. Az ellentmondásoktól hemzsegő, később ízekre szedett  jelentés vezetett Kamenyev, Zinovjev és további 14 vezető kommunista letartóztatásához és kivégzéséhez 1936-ban, majd nagyszabású, milliókat érintő tisztogatásokat (nagy terror) indított el Szovjetunió-szerte.

Bár a Kirov-gyilkosság kivizsgálására 1955-ben és 1989-ben is bizottság alakult, a merénylet valódi részletei sokáig a Kreml legszigorúbban őrzött titkai közé tartoztak. Oroszország 2009-ben végül olyan, korábban szigorúan titkosan kezelt dokumentumokat tett közzé, amelyekből kiderült, hogy Sztálin legfőbb pártbeli ellenfelét egy magányos merénylő ölte meg, és mindez a korábban hitt hatalmas összeesküvés helyett csak ürügy volt a tisztogatások megindítására - ez pedig azt jelenti, hogy Kirovot mégsem Sztálin gyilkoltatta meg, ő "csupán" saját céljaira használta fel a tragédiát.

A feltárt dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a merényletet Nyikolajev keserűségből és bosszúból követte el. Nyikolajevet ugyanis korábban a helyi pártszervezetben nem támogatták, és egy jóval alacsonyabb beosztást javasoltak a számára. Amikor aztán a pártfegyelem megsértése miatt kihajították, a bosszú mellett döntött. Nyikolajev nem fogadta el a számára szívproblémái miatt szükséges szanatóriumi gyógykezelést, és ekkortól nem juthatott hozzá a párttagoknak járó plusz fejadagokhoz sem.
 

1. Kirov, a bolsevikok üstököse
2. Gyilkosság a Szmolnijban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs