Megtalálták az első kínai császár csodafegyverét?
2015. március 23. 11:05 MTI
Teljesen épen maradt 2200 éves számszeríjat és íjtartót találtak kínai régészek a világhírű hsziani agyaghadsereg folytatódó feltárási munkálatai közben. Az íjnak a Zsenmin Zsipao című lap szakértői szerint csaknem kétszer olyan ereje lehetett, mint egy átlagos gépkarabélynak.
Korábban
A körülbelül másfél méter hosszú íj jelenleg még félig be van temetve, s az egyik híres agyagkatona szomszédságában fekszik. Használója egykor állítólag több mint 790 méter távolságra volt képes nyilazni vele, ami nagyjából nyolc futballpálya hosszának felel meg.
A Csin-dinasztia (i.e. 221-206) korából származó felfedezés hírek szerint lázba hozta a kutatókat, s máris vannak, akik azt feltételezik, ez a "csodafegyver" lehetett az első kínai császár Csin Si-huang hadi sikereinek titka. A korabeli csatákban ugyanis e fegyvernek fontos szerep jutott.
A szakértők a méreteiből arra következtettek, hogy vélhetően a kor egyik legerősebb íja lehetett. A beszámoló szerint bár korábban ugyanabban a temetkezési gödörben találtak körülbelül tíz hasonló íjat, valamennyi törött volt. Egy tavaly bemutatott dokumentumfilm szerint a császári sírt több mint 2000 éven át őrző harcosok fegyverei nem másolatok voltak, akár ölni is lehetett velük.
A régészek egy másik különlegességről is beszámoltak. Megtalálták ugyanis azt a csing nevű eszközt, amely az íj szállítását és tárolását, illetve állagának megóvását szolgálta. Erről korábban csak a történelmi feljegyzésekből lehetett tudni, nem állt rendelkezésre belőle egyetlen példány sem.
A kínai központi televízióban Sen Mao-seng, a hsziani régészeti kutatócsoport vezetője arról beszélt: feltételezik, hogy nem csak a Csin-dinasztiát, de a hadviselő államok időszakát (i.e. 475-221) is egyaránt fejlett fegyvergyártás, tárolás és szállítás jellemezte. Sen úgy vélte, az eddig előkerült legépebb íj és különösen annak tároló eszköze jelentős lelet az agyaghadsereggel foglakozó kutatásban és a Csin-dinasztia hadseregének kutatásában.
A kínai agyagsereget 1974-ben fedezték fel az északnyugat-kínai Hsziantól 35 kilométerre keletre, a Sárga- és a Vej folyó találkozásánál kutat ásó parasztok. A mauzóleumot Kínában később védett nemzeti kulturális örökségnek minősítették és az UNESCO világörökség listájára is felkerült. A jelenlegi becslések szerint a három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, valamint 150 lovas található - többségük még mindig a föld alatt van.
A többek közt mérgező higanyárokkal őrzött sírhely központi, a túlvilági életben hívő császár földi maradványait őrző sírkamráját eddig még nem merték megbolygatni attól tartva, hogy a jelenlegi feltárási módszerekkel kárt tehetnek az ott rejtőző egyedülálló művészeti emlékekben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
