Mégsem Afrikában, hanem Európában lehetett az „emberiség bölcsője”

Amióta Charles Darwin kidolgozta híres elméletét az emberi evolúcióról, a tudományos szakirodalomban többnyire konszenzus uralkodik abban, hogy az emberiség és a legközelebbi genetikai rokonainknak számító csimpánzok valaha egy közös őstől származtak. Bár bizonytalan, hogy pontosan mikor történt a két faj fejlődésének elkülönülése egymástól, az elszakadás – és így az első emberek megjelenésének „helyszínét” mindeddig egységesen Afrikába helyezték a kutatók.

Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei azonban felboríthatják az eddig ismert adatokból rajzolt képet az emberiség őstörténetéről. A vizsgálatok középpontjában két korábban felfedezett lelet – egy 1944-ben Görögországban talált állkapocscsont, illetve egy 2012-ben Bulgáriában előkerült előzápfog – állt, amelyek a Graecopithecus névre keresztelt faj képviselőihez tartoztak egykor.

A Graecopithecust  korábban az emberfélék családjába sorolták, a kutatók a nemrég elvégzett számítógépes tomográfiai vizsgálatok, illetve a megkövesedett fog gyökerének 3D-s rekonstrukciója alapján a mai ember fogazatának jellegzetességeit vélték felfedezni a maradványokon. Amennyiben megállapításuk helyes, úgy a Graecopithecus valójában már a csimpánzoktól történt elválást követően kialakult emberi faj képviselője volt.

Mivel a két lelet „eredeti tulajdonosai” nagyjából 7,1–7,2 millió évvel ezelőtt élhettek a mai Balkán-félsziget területén, így az ember legrégebbi ismert nyomai az afrikai kontinensről Délkelet Európába „helyeződhetnek át” a felfedezés által. Mindez pedig azt is jelentené, hogy mostantól az első emberek megjelenését és így az emberiség bölcsőjét is Európában kell keresnünk. Mindez egyébként csak földrajzi szempontból jelentene komolyabb változást az eddigi modellel szemben, hiszen a 7 millió évvel ezelőtt a mediterrán térség éppen úgy nézett ki, mint a mai szavannák Afrikában.

A vizsgálatban résztvevő kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az általuk megfogalmazott elmélet igazolásához további leletek szükségesek. A rendelkezésre álló Graecopithecus maradványok ugyanis meglehetősen szegényesek és csak az egykor élt faj állkapcsáról nyújt számunkra információkat. A Torontói Egyetem kutatója, David Begun elmondta, hogy perdöntő bizonyítékot csak olyan leletek szolgáltatnának, amelyek azt bizonyítanák, hogy a Graecopithecus két lábon járt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején