Egy ezeréves királyi ereklye bukkant fel a BÁV aukcióján

A palást eredetileg egy díszes, harang alakú miseruha volt, amelyet Szent István király és Gizella királyné ajándékoztak 1031-ben az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának.

Az aranyszállal hímzett, rozettamintás selyemből készült ruhát valószínűleg a 12–13. század fordulóján alakították át palásttá. Az első róla szóló feljegyzés III. András idején készült, megemlítve, hogy koronázásán (1290) „a király olyan öltözékben volt, amit már Szent István is viselt”.

A ruhát a magyar királyok hagyományos koronázópalástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Ez a koronázási ornátus egyetlen fennmaradt darabja, illetve ezen található meg Szent István király egyetlen korabeli, hitelesnek tekinthető ábrázolása is.

Szent István ábrázolása a paláston

Az 1848–49-es szabadságharc után a palástot a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a textílián, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat, és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta.

A munkával Klein Lujzát, a dualizmus korának leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, egy bizonyos Szentey Sándor a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült, kisméretű, 4 centiméteres, arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. A segéd halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt a leszármazottak egy pénztárcába zárva őrizték meg.

A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai azonosították.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a palást most előkerült töredéke jó állapotban őrződött meg; értékéhez jelentősen hozzájárul, hogy az eredeti színek és a textúra jobban látszanak rajta, mint magán a paláston.

Az árverésre került palásttöredék (Kép forrása: BÁV)

A árverés első napján természetesen kiemelt érdeklődés övezte az 1,8 millió forintos kikiáltási árról induló történelmi ereklye sorsát. A győztes végül egy online licitáló lett, aki – a jutalékkal együtt – 21,25 millió forintot ajánlott a Szent Istvánhoz köthető palást egy darabjáért – közölte a leütést követően a BÁV.

Azonban rögtön hozzátették, hogy ezt a tételt az aukció előtt levédték, és így a magyar államnak elővásárlási joga volt rá. A koronázási palástot jelenleg a Nemzeti Múzeumban őrzik, amely rövidesen be is jelentette, hogy élni kíván a most előkerült ritkaság elővásárlási jogával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek