Margat – a keresztesek sokáig bevehetetlen vára, amelyet magyar régészek tártak fel
2018. november 15. 11:51 Major Balázs
A szíriai tengerpart egyik stratégiai pontján fekvő vulkáni hegynyúlványra – arab források szerint – 1062-ben a helyi lakosok építették az első erődöt, és adták neki a Hisn al-Marqab (a Megfigyelőhely Vára) elnevezést. Marqab 1104-ben rövid időre bizánci kézbe került, de 1117-18-ban az antiochiai Roger herceg csapatainak már a helyi lakosoktól kellett elhódítania. A várhegyre európai és örmény helyőrség került, a nevét pedig a lágyabb hangzású Margatra változtatták. A hat hektáron elterülő épületrendszer teljes megerősítésére valószínűleg 1140 után került sor, amikor Margat az antiochiai hercegség leggazdagabb családja, a Mazoirok kezére került. 1187-ben azonban anyagi okokból túladtak rajta, s a várhegy új tulajdonosa a Johannita lovagrend, a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezete lett, amely – a legújabb kutatások szerint – kevesebb mint tizenöt év alatt a korszak leghatalmasabb szentföldi erődítményévé alakította. 2007 óta újra fontos szerepet tölt be az erődítmény: magyar régészek lepték el a romokat, hogy megfejtsék Margat titkát.
Korábban
A „meglepetések vára”
Margat méltóságteljes falait számos jelentős középkori személyiség megszemlélhette. 1188 nyarán Szaladin szultán itt vonult el seregeivel, két évre rá Oroszlánszívű Richárd flottája Margat kikötőjénél érte el először a Szentföld partjait – később pedig az angol uralkodó ide záratta be Ciprus önjelölt bizánci királyát, Komnénosz Izsákot. A vár 1285-ig sikerrel állta az összes muszlim ostromot, és az itteni helyőrség erejét jól mutatja, hogy hosszú ideig a távoli Homsz és Hama szultánjai, valamint a rettegett asszaszinok is évjáradékot fizettek neki. Margatot a szentföldi latin birtokok végleges elvesztése előtt 6 évvel, 1285 közepén többhetes ostrom után adták fel a felmentésben nem reménykedhető lovagok. A keresztesek kiűzését követően a vár stratégiai szerepe nagymértékben csökkent, majd megszűnt. A várhegy északi felén elhelyezkedő kis falu utolsó lakóit 1958-ban költöztette ki a Régészeti Főigazgatóság, de az első régészeti feltárások csak 2007-ben kezdődtek meg.
A szerzetesi fogadalmat tett johannita lovagok számára az erődítmény szíve a belsővár közepén magasodó kápolna volt, amely a korszak egyik legméretesebb vártemplomának számított. A lovagrendi építkezések során az erőd korábbi épületeinek zöme lebontásra került, ezért nagy jelentősséggel bírnak a magyar misszió kutatói által 2007 őszén készített földradar-felmérés képei, amelyeken egy, a kápolna padlója alatti korábbi épület sarka vehető ki. A kőlapok felszedése után nyilvánvalóvá vált, hogy késő-oszmánkori kincskeresők már megelőzték a régészcsapatot. A több mint másfél méteres mélységben egy többször megújított habarcspadlójú épület körvonalazódott, amely – méretéből következtetve – valószínűleg a Mazoir-család nagyterme volt.
A templom apszisában is vizsgálatok kezdődtek, s a misszió freskókutatói számára a késői vakolatrétegek szisztematikus eltávolítása után hamarosan megjelentek a középkori ecsetvonások. Bár az itt feltárt freskóciklus jóval töredékesebb, mint a korábban meglelt pokol- és mennyországjelenetek, az biztos, hogy ezt is európai mesterek készítették, s hogy egy része a Johannita lovagrend névadójának, Keresztelő Szent Jánosnak a lefejezését ábrázolja.
A vár keleti-északkeleti végét határoló hatalmas boltozott csarnokokban végzett ásatások először a várkonyhát és annak sütőkemencéit tárták föl, majd további két, különösen jelentős méretű kemencét, amelyek közül az egyiknek 5 méteres volt a belső átmérője a beomlása előtt. A romok elbontása során előkerült egy macskacsontváz, amely arra utalt, hogy a kemence már jó ideje használaton kívül lehetett, amikor a meggyengült boltozat összedőlt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
