Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
2021. február 1. 07:40 Csernus Szilveszter
Az Erdélyi Fejedelemség fordulatokban gazdag újkori története nem volt mentes a gyakori uralkodóváltásoktól és más viszontagságoktól, idegen betörésektől. A nemzeti emlékezetben és a történetírásban egyaránt marginális szerepet kapó II. Apafi Mihály élettörténete is erről tanúskodik: bár több mint húsz év telt el megválasztása és lemond(at)ása között, közvetlenül egy percig sem uralkodhatott. Apafi testesítette meg Erdélynek a Habsburg Birodalomba való beolvasztását, hiszen fejedelmi kinevezését még török athnámé pecsételte meg, míg a császár később hasonló módon erősítette meg újdonsült alattvalója fejedelemségét. Az 1713. február 1-jén elhunyt fejedelem regnálásának legfontosabb vívmánya az I. Lipót császár által kiadott, s az országgyűlésen némi alkudozás után elfogadott Diploma Leopoldinum volt. Így II. Apafi Mihály uralkodása alatt egy, a császár által biztosított, ám egy évtizednél is rövidebb alkotmányos időszak köszöntött Erdélyre.
Korábban
Vészterhes gyermekkor
Apafi Mihály 1676. október 13-án látta meg a napvilágot Gyulafehérvárott, a fejedelemség egyik központjában, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fiaként. A leendő fejedelem vészterhes korszakban nőtt fel: a század közepe óta az önállósulást célzó erdélyi törekvéseket a szultán haragja gátolta, az oszmánok terjeszkedő birodalma pedig addig nem tapasztalt mértékű adót vetett ki a vazallus államra - ezért is szokás az Apafiak regnálását Erdélyben a gyengülés, illetve a hanyatlás korszakának nevezni.
I. Apafi Mihály (1661-1690) nyomására az 1681-es gyulafehérvári országgyűlésen a három erdélyi rendi nemzet, a magyar, a székely és a szász fejedelemmé választotta fiát (az utódlás biztosításának e módja már az Árpád-házi királyok idejében is szokásban volt).
I. Apafi Mihály (1632–1690)
Az ifjabbik Apafi uralmának szultáni megerősítésére három évet kellett várni, végül az athnámé birtokában elhárultak az akadályok a fejedelmi szék elfoglalása elől. Az 1684-ben koalícióba tömörült Szent Liga erői eközben Buda felszabadítása után iszonyú lendülettel söpörték el az oszmán uralmat, egyre tovább nyomulva a Balkánon.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/c65b0b3632b0346d952b9765fd6fe179.jpg)
A Bécs ostromakor még a szultán alattvalójaként harcoló I. Apafi Mihály és az erdélyi rendek látták, hogy a török félhold hanyatlóban van, így - egyéb okok mellett - a reálpolitikai megfontolások is egyre inkább Bécs mellé állították a fejedelmet a Szent Liga háborújában. Lipót azonban biztosra ment: 1687-1688-ban Lotharingiai Károly és Antonio Caraffa tábornok császári csapatai megjelentek a Király-hágón túl, majd Fogaras várába zárták Apafit, véget vetve a török másfél évszázados uralmának Erdélyben.
Bornemissza Anna (1630 k. – 1688)
Az 1687. október 27-i hírhedt balázsfalvi szerződés ugyanakkor megmutatta a Habsburg-féle abszolutizmus foga fehérjét: 750 ezer rajnai forint háborús hadisarc és további egymillió forint értékű ellátmány szolgáltatására kötelezték az erdélyieket, ami a szultánnak addig fizetett évi adó többszöröse volt.
A császár olasz tábornoka, Caraffa a következő évben Nagyszebenben hűségre eskette I. Apafi Mihályt, a Habsburgok uralma így végül elérte a Kárpátok bérceit.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/802.jpg)
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre tegnap
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után tegnap
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel tegnap
- Plagizálástól tartott a Yesterday című dal megírása után Paul McCartney tegnap
- A polgári szövetkezetek fontosságára fókuszál a Mezőgazdasági Múzeum kiállítása tegnap
- A helybéli kommunisták nem támogatták Che Guevara szocialista forradalmát tegnap
- A reformkori divat elevenedik meg a PIM tárlatán tegnap
- Új Zsolnay-kiállítással várják a látogatókat Pécsen a Múzeumok éjszakáján tegnap